Our Story || TodoDeku 🇭🇺 [FÉLBEHAGYOTT]

2. rész: Mi lesz??

Reggel órám idegesítő csipogására kelltem. Nagy nehezen leállítottam, majd csak egy mondat állt előttem.. Hogy semmi kedvem iskolába menni. De aztán rájöttem, addig is láthatom őt. Ettől máris jobb lett a kedvem.

Sietve elvégeztem reggeli teendőimet, és indultam is volna az iskolába, mikor apám, persze megállít. Kicsit sem akartam vele csevegni. Mikor már épp kezdte volna mondandóját, én egy résen mellette kirohantam az ajtón. Szerencsére leszállt rólam.

Mivel sikerült - apámnak hála - kicsivel korábban indulnom, (és mert eléggé fáradtnak éreztem még magam) beugrottam egy kisebb kávézóba, és gyors vettem egy pohárnyi koffein-forrást.

Út közben pedig szépen el iszogattam. Nem tudom miért, de ez kicsit fel is vidított.. Az üres poharat kidobtam egy szemetesbe, majd egy halvány mosollyal az arcomon siettem az úti célom felé.

Beléptem az osztályterembe, és az első amit - vagyis inkább akit - észrevettem, az szerelmem volt. Egyből köszöntem neki:

-Jó reggelt Midoriya!-mondom egy kisebb mosollyal együtt.

Hirtelen felnézett a füzetéből, majd meglátva engem mintha egy kicsit meglepődött volna - bár nem értem mitől, hisz már egy jó ideje minden nap köszönök neki.

-..Neked is Todoroki-kun!-válaszolja végül ő is mosolyogva.

Ezután sietve elindultam asztalomhoz, még mielőtt Aizawa sensei beérne. Ez persze nem tartott sokáig, mert amint leültem, a tanár meg is jelent. Osztályfőnöki volt.

A sensei elkezdett beszélni az alap osztályos dolgokról, mint az átlagok, a tanulmányaink, az ilyen apró változtatások, stb. Nem igazán figyeltem rá, mert a gondolataim szokásosan máshol jártak..

Egy idő után elkezdett valami érdekeset mondani amire már én is felfigyeltem...

-Az iskola egy "bált" fog rendezni.-mondta Aizawa sensei idézőjelben a bál szót.

Miután Ashidohoz is eljutott ez az információ, örömében felkiáltott:

-Jejj!! Végre lesz valami izgalmas is!

Asui jelentkezett:

-Tanár úr, és ez pontosan mikor is lesz? *kero*-kérdezi elgondolkozva, miközben az egyik ujjával az állat fogta.

-..I-igen, mikor lesz?- kérdi szintén már nyugottabban a rózsaszínű lány.

-Nagyjából 2 hónap múlva. Évzáró alkalmából.-válaszolja egyszerűen tanárunk.

-Miii?!-nyávogott fel az osztály nagy része.

-Az iskola úgy gondolja, kemény évetek volt elsős létetekre, így, hogy legyen egy kis szórakozásotok is, ezt találták ki.

-Neee!-siránkozik Ashido.-Az még túl messze van!

Erre a sensei csak vállat vont és visszabújt a sárga hálózsákjába.

Miután a sensei bejelentette, hogy bál lesz kb. 2 hónap múlva, az én gondolataim máris máshol jártak.

Ez lehet a megfelelő alkalom, hogy egyszer és mindenkorra bevalljam neki az érzéseimet..! Viszont még jobb lenne ha viszonozná azokat.. Talán közelebb kéne kerülnöm hozzá..?

A nap továbbiaira egyáltalán nem figyeltem. Ezt pár tanár is tudatta velem.

Midoriya szemszög:

Ma osztályfőnöki órán Aizawa sensei bejelentette, hogy bál lesz év végén. Én nagyon izgatott lettem. Szünetben oda akartam menni Todorokihoz, hogy beszélgessek vele róla, mert Urarakáékat nem találtam. De nem baj, Todoroki-kunt is jó barátomnak tartom!

Mikor már majdnem oda értem hozzá, úgy láttam nagyon belemélyült valamibe. Mivel tudom milyen rossz amikor megzavarják a gondolatmeneted, nem zavartam. Visszamentem a padomhoz és folytattam az írogatást a füzetembe.

A nap többi órája nem volt túl lényeges.

(Hát hello krumplik, itt vagyok egy újabb résszel!! Köszönöm, hod elolvastad!! 🥺 💕 2021. június 5.)