Jungkook szemszöge
Szerelmem, tökéletes csípőjét előre-hátra ringatva mozog rajtam, én meg már egyre jobban kezdem elveszíteni a fejem. Az érzés, hogy ez a kis csoda rajtam vonaglik annyira büszkévé tesz, amilyen utoljára akkor voltam, mikor elvégeztem az egyetemet és véglegesen a saját lábamra álltam, bár szerintem ez ezerszer jobb annál. A tudat, hogy életem szerelme ül rajtam éppen és csókolgatja nyakamat, sokkal jobb érzés bárminél.
Fekete farmerbe bújtatott popsijába markolok és markolászni kezdem, amit tudom, hogy mennyire szeret. Talán majdnem annyira, mint én őt.
Megszabadítjuk magunkat a nadrágjainktól, illetve csak ő, mivel rajtam csak alsó van és vissza is ültetem ölembe.
Visszanyúlok fenekéhez és ánuszához vezetem ujjamat, majd el is merítem szerelmemben. Ő közben farkamat kezdi verni és folytatja nyakam csókolását. Hangosat sóhajtok, mire erősen hosszomra markol, majd hátranyúl és ujjazó kezemre fogva kihúzza őket fenekéből.
- Leszel te felül? Ha lovagolok félek, hogy visszajön a kajcsi. – néz rám szomorúan, mire felnevetek ezen a kis bolondon.
Kuncogva magamhoz ölelem apró szerelmem, majd megfordítom magunkat az ágyon, így most én vagyok felül, míg ő derekamra kulcsolja formás combjait.
Bejáratához illesztem magam, majd megcsókolom, miközben elmerülök benne. Nyöszörögve karolja át nyakam és olyan ritmusban kezdi el körmeivel hátamat karmolászni, amilyenben én dugom. Elválok tőle, majd egyik lábát vállamra veszem, hogy mélyebbre lökhessem farkamat a fenekébe.
Már szinte sikít, mert mindjárt eléri határait, így úgy döntök ismét pózt váltok. Kihúzódok belőle, ő pedig értve a célzást oldalra fekszik, én pedig háta mögé húzódok és újra belényomulok, miközben szorosan magamhoz ölelem.
Egyik karját hátra nyújtja, majd nyakamba karolva hátradönti fejét, így pedig éppen rálátok arcára, miközben mosolyogva elélvez. Én is belerobbanok apró testébe, majd fáradtan engedem le az alkar támaszom és dőlök le mellé az ágyra.
- Ez nagyon kellett már! – sóhajtom, majd jó közel húzom magamhoz a szőkeséget.
- Egyetértek! Szeretlek. – suttogja arcomra, majd kapok egy puszit is.
- Én is drága. – húzom magamra takarómat, majd adok egy puszit homlokára és magamhoz húzom, hogy ő legyen a plüssöm, mivel úgy döntöttem, hogy én márpedig bármi történjék is, visszaalszok.
- Hé! Mit csinálsz? – bújik ki kezeim közül, én pedig morogva nyúlok utána, hogy jöjjön vissza.
- Elfáradtam szóval visszaalszok, mit csinálnék? – morgom, mire hozzámvág egy párnát.
- Na nem! Biztos nem! Szépen lemegyünk a medencékhez, mert fürdeni szeretnék! – mondja karba tett kezekkel, miközben magára húzza alsóját.
- Menjél, majd megyek én is utánad. – motyogom csukott szemekkel, de kábé a világom sem tudom. Ez van, ha egy ilyen jót szexelünk. Mindig be tudok aludni utána, ellenben Chimmel aki, mint egy kis sajtkukac, sosem fárad el. Nem hiába tánctanár, tömve van adrenalinnal. Bár, legalább nagyon jó alakja van tőle, a kedvencem a feneke és a combjai, szigorúan a babaarca után persze!
- Légyszíves gyere! – mondja aranyos hangon, mire egyből kinyitom szemeim és meglátom, ahogy kiskutya szemekkel mered rám. Hogy tud még mindig ilyen szendén nézni? Annyi mocskos dolgot csináltunk már mégis, mintha sosem tudna elromlani.
- Megyek már, te kis örökmozgó csibe. – sóhajtok fel mosolyogva, majd én is öltözködni kezdek és a strandcuccaim is előkészítem. Tehát most elmarad a szex utáni összebújás. Emiatt kicsit szomorú vagyok, mert szükségem van rá nekem is, meg elmondása szerint neki is, de most annyira bepörgött, hogy le sem lehet lőni. A fürdő felé veszem utam, de még annyit elkapok Chim szájából, hogy nem vagyok csibe.
- De igen, az vagy! – kacsintok rá hátra fordulva, mire nyelvet ölt rám.
Gyorsan felkapok két törülközőt egyet neki, egyet magamnak, majd belelépve papucsomba késznek nyilvánítom magam.
- Na menjünk Csibe! Óceánpart vagy medence? — fordulok felé, mire felcsillant szemekkel mondja, hogy ma óceán, holnap medence, aztán meg mindkettő. Magamban kuncogok, mert annyi programot terveztünk erre a két hétre, hogy úgy elfog fáradni az előttem álló szépség, hogy ahogy beér a szállodába, csak aludni lesz kedve, nem medencézni.
- Jól van Csibu, menjünk. – simítok pofijára, majd nyomok ajkaira egy csókot is. Rám mosolyog, majd előre sétál a folyosón.
- Mostantól mindig így fogsz hívni? – kérdezi rám sem nézve.
- Nem tetszik? Akkor marad a Bogyó. – mondom neki, mert azt tudom, hogy imádja.
- De, nagyon tetszik. Örülnék, ha ez lenne az új becenevem. – bújik hozzám, miközben várjuk a liftet.
Elmosolyodok rajta, majd félre húzom derekánál fogva, hogy a család, aki kiszállt a liftből elférjen mellettünk.
Mosolyogva megköszönik, majd el is mennek, mi meg beszállunk a mozgó kabinba.
- Ha hazaérünk veszünk egy csibét? – kuncog fel.
- Ugye tudod picim, hogy abból vagy tyúk vagy kakas lesz? Ott fog kukorékolni, esetleg kotkodácsolni a hálónkban reggel a fejed felett. – nevetek fel, ahogy ezt a jelenetet elképzelem.
- Ja tényleg. Akkor egy kacsát? A kacsák aranyosak. – néz rám huncut szemekkel.
- Az meg hápog. – vonom fel szemöldököm.
- Nem mondja Mr. Jeon Biológiatanár Jungkook? – forgat szemet, mire felkacagok.
Remek hangulatban tesszük meg az utunkat a partra, majd a homokba leterítve a törülközőket, elkezdjük bekenni egymást. Nincsenek sokan, így a cuccokat itt hagyjuk és bemegyünk a vízbe kicsit szórakozni, viszont tekintetem végig szerelmemen és a cuccokon tartom, hogy a legfontosabbakra tudjak vigyázni. Itt természetesen az első és legfontosabb a gumifánkon kényelmesen fekvő és közben vidáman nevetgélő szőke kiscsibe.
♡ Ha tetszett kérlek nyomj a csillagra vagy kommentelj ♡
Lol ezt ilyenkor olvassa még valaki? 🤪 (Bocsi a kihagyásért, meg a béna felnőtt tartalomért, de ide nem illik a durva szex, ennél finomabban meg nem tudom leírni)🤍🤍

YOU ARE READING
𝙅𝙤𝙗𝙗𝙖𝙣 𝙨𝙯𝙚𝙧𝙚𝙩𝙣𝙞, 𝙢𝙞𝙣𝙩 𝙫𝙖𝙡𝙖𝙝𝙖 |𝙟𝙞𝙠𝙤𝙤𝙠| ✓
FanfictionBEFEJEZETT ELSŐ ÉVAD: Szeretni és szeretve lenni ♡ Jimin kiutazása és a Jungkookkal való szakítás óta hat év telt el. Azóta mind a két fiú sikeresen elvégezte az egyetemet, felnőttek, megkomolyodtak és belekóstoltak a munka világába. Ám Jimin, hirte...