𝙅𝙤𝙗𝙗𝙖𝙣 𝙨𝙯𝙚𝙧𝙚𝙩𝙣𝙞, 𝙢𝙞𝙣𝙩 𝙫𝙖𝙡𝙖𝙝𝙖 |𝙟𝙞𝙠𝙤𝙤𝙠| ✓

19

Jimin szemszöge

Izgatottan ugrok ki az ágyból az ébresztőre. Ma van az első igazi napunk Hawaiion és megyünk is várost nézni a bérelt kocsinkkal. Tegnap egész este az óceánban lubickoltam és ahhoz képest, hogy Kookie mégsem volt annyit a tengerben, mint én, ő jobban elfáradt. Hamarabb, már éjfélkor fel is jött aludni, míg én hajnali fél kettőkor tévedtem fel a medencéktől.

Azt mondta Kook, hogy egyedül biztos nem mehetek az óceánba, pláne sötétben, szóval vagy feljövök vele, vagy megyek medencézni. Természetesen igaza volt akkor is, de még volt bennem rengeteg energia, szóval a maradék másfél órában a medencében úszkáltam és van a szállodának egy cicája, vele játszottam.

Nem tudom én miért vagyok ilyen hiperaktív, próbálkozom kontrollálni magam, mert szerintem páromat is néha idegesítem már.

- Guugi! – simizem meg kissé borostás arcát, amit szerintem még indulás előtt leborotváltatok vele, mert jobban szeretem, ha nem szúr az arca, ha puszit akarok neki adni.

- Jó reggelt kincsem. – motyog a takaró alatt, mire felemelem az anyagot és bemászok mellé, hogy hozzá tudjak bújni.

- Menjünk várost nézni! – motyogom nyakába és szorosan átkarolom.

- Még csak reggel hat óra van Csibe. Hova akarsz még menni? Azt beszéltük, hogy ott reggelizünk, de minden csak kilenckor nyit. – kuncog fel, mire nagyot sóhajtva bólintok.

- Csak izgatott vagyok! – nyomok egy puszit homlokára.

- Tudom szívem, de aludjunk még egy kicsit. – fordul felém teljes testével és a takaró alatt kezeit csupasz fenekemre vezeti, mivel még mindig szokásunk meztelenül aludni. A pucéran alvás egészséges na!

- Nem akarok! – makacskodok.

- Akkor meséld el nekem, hogy mikor keveredtél fel mellém és mit csináltál egyedül másfél óráig. – nyitja ki szemeit egy csöppet, mosolyogva méregetve álmos szemeivel.

- Aggódtál? – kérdezem, miközben még közelebb bújok mellkasához.

- Persze, hogy aggódtam. Féltem, hogy mégis visszamész az óceánba és valami bajod esik. – nyom kis puszikat hajamba mondandója közben.

- Nem, hanem találtam egy fehér bundás, vörös és fekete foltos cicát, aztán vele játszottam meg medencéztem. – vonok vállat és halkan sóhajtozni kezdek, mikor megérzem, hogy hátam kezdi simogatni egyik kezével, másikkal pedig fenekem és combjaim.

Még fetrengünk egy kicsit az ágyban, de már nem sokáig, hisz lassan nyolc óra és még a boltok nyitásáig akarunk beérni a városba, hogy ne legyünk akkora tömegben.

Hamar felöltözünk, illetve Kookie megborotválkozik, majd a kártyával bezárva a szobát, a kocsi fele vesszük az irányt. Még készülődés közben úgy döntöttem, hogy most én fogok vezetni, mert látom, hogy szerelmem még nagyon fáradt, ezért egy fél órát tud addig aludni.

Beindítom a kocsit, majd megvárom míg Koo is beül mellém és beköti magát. Fejét egyből ablaknak dönti és visszacsukja szemeit. Felkuncogok rajta és nem is értem mitől fáradt így el, mikor semmit sem csináltunk még itt. Jó, tegnap csináltunk néhány dolgot, ami hiányzott már mindkettőnknek, de most nem voltunk annyira durvák, mint szoktunk lenni. Na mindegy, lehet az időeltolódás, mindenesetre amint kiszállunk a kocsiból muszáj lesz, hogy felkeljen.

Lassan meg is érkezünk és ezt a mellettem ülő félisten is észreveszi, mert elemeli fejét az ablaktól. Szerelmesen nézem még mindig álmos pofiját, majd elhatározom, hogy most két liter kávéval fog kezdeni.

Odahajolok hozzá és nyomok egy csókot szájára, de ő visszahúz magához, mikor elakarok húzódni tőle ezzel jelezve, hogy még többet szeretne.

- Gyere menjünk, már nagyon éhes vagyok! – szólok kicsit hangosabban neki mikor, mint egy nagypapa kászálódik ki a kocsiból.

- Hogy fér ennyi energia abba az apró kis testedbe? – motyogja orra alatt, de szerintem inkább csak magától kérdezi, mint tőlem.

Mosolyogva vállat rántok, majd megfogom kezét és sétálni kezdünk egy reggeliző felé. Találunk egy nagyon szimpatikus helyet, ahol nagyon kedvesen fogadnak minket a bent lévő emberek. Furcsa, talán meleg barát ez a hely vagy pedig itt mindenki ennyire elfogadó? Nem tudom, de nagyon jól esik!

Valami tipikus hawaii reggeli után kezdek kutatni, de inkább több az amerikai összeállítás. Azok szimpatikusabbak is, szóval kérek amerikai palacsintát mogyoróvajjal, mert a juharszirupot nem szeretem, rántottát baconnel és narancslevet kávéval. Kook is ugyanezt eszik, de ő marad a tipikus szirupos megoldásnál.

- Mi a terv ezután? Hova menjünk? – bökök barátom felé a villámmal, mivel ő írta fel a terveket, hogy miket szeretnénk megnézni.

- Van itt ilyen tropicarium féle, tudod. Oda vettünk jegyet tizenegyre. – veszi elő tárcájából én meg fejemhez is kapok. Ezt vártam a legjobban, hogy felejthettem el?

- Tényleg, ott lesz mindenféle itteni állat! – jelenik meg egy hatalmas mosoly arcomon, mire Koo átnyúl az asztal felett és megcirógatja arcomat.

Még egy kicsit ülünk az étteremben, miután ettünk, hogy ne tele hassal járkáljunk és kicsit ülepedjen a kaja.

Ezután miután Kook fizetett visszaülünk a kocsiba és ezúttal a fekete hajú foglal a volánnál helyet, mert már felébredt annyira, hogy vezetni tudjon.

♡ Ha tetszett kérlek nyomj a csillagra vagy kommentelj ♡