𝙅𝙤𝙗𝙗𝙖𝙣 𝙨𝙯𝙚𝙧𝙚𝙩𝙣𝙞, 𝙢𝙞𝙣𝙩 𝙫𝙖𝙡𝙖𝙝𝙖 |𝙟𝙞𝙠𝙤𝙤𝙠| ✓

15

Jimin szemszöge

Ma nem mentem dolgozni, mivel saját magam alakítom a munkarendem ezért úgy döntöttem, hogy ma pihenek. Koot nem sikerült rávennem, hogy maradjon itthon ő is, de hát neki mégiscsak jóval szigorúbbak a munkahelyén, mint nekem.

Kicsit az utazási terveink is átalakultak, mert időközben elkezdtem gondolkodni azon, hogy jöhetnének a többiek is, természetesen, ha a munka engedi nekik. Kooknak még nem hoztam fel, de szerintem tetszeni fog neki az ötlet, hisz attól még, hogy többen vagyunk, még mindig együtt vagyunk.

Annyira ritka az olyan baráti társaság, akik gimnázium után egyetemen, majd pedig a felnőtt életben is ilyen jóban maradnak és nem szakadnak szét. Az én baráti köröm meg pont ilyen. Igaz, hogy mostanában kevesebbet beszélünk, mert elhalmoz a munka és a magánélet, de szoktunk beülni valahova közösen ebédelni meg hasonlók.

Nemsokára Kookie is hazaér, remélem bele fog menni a dologba. Örülnék neki, de természetesen az is jó, ha nem egyezik bele, merthogy ő csak ketten szeretne lenni, csak gondoltam jó ötlet lenne.

***

- Szia Bogyó! – karol át hátulról Koo, miután lerakta a zakóját a szék hátuljára. Belecsókol nyakamba, majd szorosan belebújik hajlatomba, miközben izmos testéhez szorít. Ez hiányzott egész nap!

- Hiányoztál! – fordulok meg kezei között, majd még szorosabban hozzá furakodok, hogy mindenhol érezhessem.

- Hoztam neked valamit. – puszil homlokomra, majd elővesz táskájából egy doboz csokit, ami a kedvencem, meg egy üvegbe zárt vörös rózsát.

- Ezt miért kapom? – ugrok nyakába, puszikat nyomva puha arcára.

- Mert szeretlek! – ölel magához, egy mosollyal az arcán. Istenem, hogy találhattam magamnak ilyen férfit? Ajándékot vesz nekem, csak azért, mert szeret. Lehetne ennél is tökéletesebb párom? Nem hinném!

- Annyira tökéletes vagy! – motyogom szájára és rá is tapadok, mire belekuncog a csókba. Elválok tőle, majd a kezeim közé kapom az üvegbe zárt virágot és nézegetni kezdem. Mindig is akartam egy ilyet!

- Sárgát szerettem volna, mert tudom, hogy az a kedvenced, de olyat nem árultak, hanem csak vöröset. – mosolyodik el, eltűrve fülem mögé egyik hosszabb, szőke tincsemet.

- Nem érdekel, imádom, mindig is szerettem volna egy ilyet. Szeretlek nagyon! – nézek rá boci szemekkel.

- Én is téged egyetlenem! – ad egy csókot, majd miután elzártam a gázt a kezét megfogva a nappaliba vezetem, hogy el tudjam neki mondani az ötletem.

Beleülök vele szemben ölébe, mire kezeit levezeti popsimra és közelebb ránt magához. Belebújok arcommal nyakába és halkan szuszogva élvezem tapintásait fenekemen és hátamon.

- Mi lenne, ha eljönnének velünk a többiek is? Közös nyaralás, mit szólsz? – bököm meg orrát nózimmal, majd meg is puszilom a hegyét.

- Erre én is gondoltam, de én inkább ketten gondoltam most, úgy sem voltunk még. A többiekkel meg elmehetünk utána akárhova. – simogatja hátam, majd keze feltéved hajamba is.

Helyeselni kezdek, hiszen igaza van. Ketten még nem voltunk, a fiúkkal meg bármikor elmehetünk. Mondjuk ketten is, de az most mindegy.

Miután ezt megtárgyaltuk még arról is ejtettünk pár szót, hogy hova megyünk pontosan Hawaiion belül. Néztem napközben szállásokat és repjegyeket, mert unatkoztam, aztán ezeket át is küldtem barátomnak mind, szóval gyorsan megvettük őket, így most már minden meg van oldva. Jövő héten utazunk és két hétig leszünk. Kooknak nagynehezen sikerült szabadságot kapnia, nekem meg nem volt nagy ördöngősség, mert ugye a saját magam főnöke vagyok.

Most csak a hálóban fekszünk, ugyanis időközben bejöttünk a nappaliból a közös szobánkba. Rendeltünk pizzát is, amit nem rég hozott meg a futár, így most azon nyammogunk. Nagyon nyugis este, ami most kegyetlenül jól esik. Nem is tudom utoljára mikor volt ilyen nyugodt délutánunk. Mostanában olyan kevés időnk van egymásra, ezért ez most nagyon jól jön kettőnknek.

- Gyere közelebb kicsikém, olyan messze vagy! – nyújtja felém tetovált karjait a fekete hajú, miközben lebiggyeszti száját és boci szemekkel bámul rám. Ahj, annyira édes ilyenkor, egyszerűen nem tudom más szóval jellemezni. Mint egy édes, kicsi baba. Mosolyogva közelebb mászok hozzá, miután leraktam a pizzás dobozt, majd mellkasára fektetem buksim és csendben élvezem, ahogy szőke tincseimmel babrál.

- Olyan szép vagy szőke hajjal! Mint egy igazi angyal! Annyira gyönyörű... – motyogja hajamba, mire elmosolyodok. Megint félálomban hadovál badarságokat, felismerem ezt a hangszínt. Sokszor szokta ezt csinálni és még mindig nagyon aranyosnak találom ezt a szokását. Általában ezekre nem szokott emlékezni, mert mikor másnap felhozom állítása szerint nem emlékszik, hogy ilyeneket mondana. Nekem viszont nagyon jól esik, hogy még ilyenkor is ilyen szépeket mond rólam. Adok egy csókot homlokára, majd betakarom rendesen és feje simogatásával rásegítek arra, hogy szépeket álmodjon. Nagyon ki szokott merülni minden nap, remélem tényleg nincs baj és ez a kiruccanás jót fog tenni. Jut eszembe azt sem tudom mikor feküdtünk le utoljára. Tudom, hogy szeret és nem azért nem fekszünk le, mert nem kívánjuk egymást, hanem mert egyszerűen van most olyan dolog ami rendesen lefáraszt mindkettőnket és esetleg ennél fontosabb. Hát igen, ilyen amikor az ember egy dolgozó felnőtt.

Nagyon várom a vakációt, mert sosem voltam még Hawaiion, de mindig is vonzott a hely. Semmiképp sem élnék ott, viszont nagyon szívesen mennék oda nyaralni, akár visszatérő turistaként is. Remélem a szállás, a sziget, a programok, az ételek is jók lesznek és nem fogunk csalódni. Bár Hawaiiban ki csalódna?

Azt is remélem, hogy addig vagy esetleg akkor sor kerül egymásra és újra tudunk együtt lenni úgy. Ha rajtam múlik, akkor minden ilyen dolgot be fogunk jó alaposan pótolni.

♡ Ha tetszett kérlek nyomj a csillagra vagy kommentelj ♡

Borzalmasan sajnálom, hogy négy nap kihagyás után egy ilyen szarral ideállítok, de a következő pár részben már a nyaralásra szeretnék kitérni. 💞

❓szerintetek miért van az, hogy a 18+ os részeken több a megtekintés, mint abban miben nincs? Több könyvnél is tapasztaltam a sajátjaim közül is, de egyszerűen nem értem...