Betekintő

526 11 0
                                    

"Amikor rájött, hogy bár a szituáció roppant ismerős, most mégsem fog el a rettegés elmosolyodott.

-Mi a...-kiáltotta valaki a hátunk mögül. Ahogy meghallottuk a hangot rögtön szétrebbentünk, noha már késő volt.

-Anyu?

-Apa?-kiáltottuk egyszerre Asher-el.

-Mi a fene ez?-kelt ki magából Daniel.

-Én... mi... csak...-dadogott Ash.

-Nyugi mind a kettő fiúnak. Ash te vedd, fel a pólód könyörgöm. Daniel te pedig ülj le, mert fehér, vagy mint a hó-kapcsoltam. Mind a ketten tették, amit kértem. Dan rögtön a nappaliban foglalt helyet anyával együtt. Mi is utánuk mentünk miután kiszedtem az első tepsit és betettem a másodikat. Anyu és Daniel a kanapén foglaltak helyet egymás mellett. Asher leült az egyik fotelba én pedig mellé a karfára. Vagyis eredetileg ott lettem volna, de a fiú az ölébe rántott. Nem háborogtam miatta, mert tudtam, hogy szüksége van most a közelségemre. Ahogy nekem is az övére."

2021. 10. 02.

Örökre összekötve | ✔️ |Where stories live. Discover now