Írói utószó

207 4 0
                                    

Sziasztok! Nos, a pár év alatt amíg ez a történet megszületett a fejemben, majd eljutott idáig, nem egy és nem is két változat kreálódott. Emlékszem, elsőnek telefonon írtam, aztán azt elkezdtem felrakni ide Wattpadre, majd leszedtem, hogy aztán az egészet bemásoljam telefonról a Word-be. És végül hosszú-hosszú hónapok után, bár még félkész állapotában elkezdtem feltöltögetni ide. Sok szereplőnek volt még akkor képe berkva, volt olyan ahol idézet társult hozzá a történetből, aztán rájöttem, hogy igazból fölöslegesek úgysem fogom tudni befolyásolni azt ahogy ti elképzelitek őket, maximum anyiban tudok segíteni, hogy néhány igazán rájuk jellemző dolgot összeszerkesztek hozzá egy hozzájuk illő idézettel. Arra is ráébredtem, hogy fölösleges minden szereplőnek ilyet csinálnom, hisz a lényeg úgyis a két főszereplőnk. Bevallom nem volt egyszerű még ezt a kettőt sem megcsinálni főleg a második részénél, de megérte. Az első rész eleje csak úgy folyt kifele a kezeim közül, azonban egy idő után bekövetkezett egy szép hosszú válság. Ennek volt a következménye, hogy borzasztó lassan kerültek ki a részek és ezt a mai napig iszonyatosan szégyenlem is. Ezen az írói válásgon volt a legnehezebb átlendüni és emlékszem milyen jó érzéssel töltött el, amikor sikerült, és hosszú hetek után összeáll a teljes történet, tudtam hova szeretnék velük kijukadni, mit szeretnék még megvalósítani. Mert borzasztó kezdő íróként elkövettem azt a hibát, hogy nem volt csak alig-alig megtervezve az egész. Ez valószínűleg annak is volt köszönhető, hogy mint már említettem nem egy variációja volt jelen a fejemben. És bár a végét már szépen megterveztem, még így is sok minden kimaradt, amiket a történet közben szerettem volna megvalósítani, de ezeket már kár siratni, hiszem, hogy az Összekötve c. történetemnek így van meg a maga varázsa. Számomra mindenképp. És akkor a második rész. Amikor megfogalmazódott a fejemben az első rész befejezése tudtam, hogy nekem írnom kell egy második részt, hisz én sem szeretem a szomorú végeket, így nem meglepő, hogy nem is akartam azt írni. Valamint még éreztem, hogy Hilary és Asher történetében van még néhány rész, ahogy néhány elvarratnal szál is. (Na jó az így is van, de hát nem lehet mindig minden elrendezve valamit az olvasónak is kell hozzá tennie a végéhez.) Szóval hát nekiveselkedtem a második résznek. Itt már előre megterveztem minden csavart, minden olyan eseményt ami ha megakadnék is, tudom, hogy segíteni fog tovább lendülni. Hazudnék ha azt mondanám, hogy nincs benne olyan rész ami az írás hevében jutott eszembe, de hát "Ilyen ez a popszakma".  Amikor pedig elkezdtem írni, tudtam, hogy határidőt kell szambnom magamnak. Osztottam szoroztam, mi lenne a legjobb megoldás, végül arra jutottam, hogy nincs más út, ezt bizony meg kell írni a nyár alatt. Sikerült is ezt tartanom egy jól bevált rutin kiépítésével, amit ezen túl is biztosan tartani fogok a nyaraimon (már ha az élet is úgy akarja). Az is tisztán megvan mekkora tervezésben voltam, hogy "Mikor kéne elkezdeni?"; "És ha ekkor akkor hogy kell elkezdnei kiszivárogtatni az infókat, hogy jó legyen?"; "És oké, hogy ekkor kéne de milyen sorrendben meg mit?"; "Tiszta, hogy ezeket de ezek közül biztos mind külön kell vagy lehet egyben is?". Ilyen és ehhez hasolnó kérdések kavarogtak bennem. Végül persze aztán minden megszületett egy délután alatt, csak szokásomhoz híven túlbonyolítottam fejben a dolgokat. Elkezdtem kirakni az infókat, majd a részeket, most pedig itt vagyunk. Vége az Örökre összekötve c. történetemnek is egyúttal pedig az Összekötve duológiának is. Bevallom részek óta egyre fájdalmasabb a pubikálás, mert elszorul a torkom, ha arra gondolok, hogy le kell zárnom. De muszály. Megadtam Asheréknek a happy endet amit szerettem volna, hát ideje elengednem őket. Még jön egy érdekességek rész ide, és azt hiszem az lesz az utolsó, hogy értesítést kaptok róla, hogy új részt töltöttem fel az Örökre összekötve történetemben. Köszönöm, hogy velem, velük tartottatok nélkületek ez a történet sehol nem lenne. Végtelenül hálás vagyok nektek mindenért! ❤ Legyetek jók, vigyázzatok magatokra! ❤

Ui.: Nem ígérhetem, hogy nem fog érkezni egy meglepi majd a későbbiekben az Összekötvével kapcsolatban, de ez még csak terv.

Örökre összekötve | ✔️ |Wo Geschichten leben. Entdecke jetzt