Örökre összekötve | ✔️ |

2023. július 26. szerda

9.

Reggel csodával határos módon nem rémálom miatt keltem korán, hanem azért mert szólt az ébresztőm. Egy kiadós hányás után felkaptam magamra egy fekete melegítő nadrágot, fekete pólóval. Hajam kontyba kötöttem és már késznek is nyilvánítottam magam. Belebújtam egy papucsba és reggel hét óra nulla perckor már a folyosón álltam. Nem tudtam pontos ajtószámot, csak annyit, hogy alattunk, így tippre csengettem be. Türelmetlenül doboltam a lábammal, amikor kinyílt az ajtó.

- Noah? - lepődtem meg.

- Hilary? - nézett rém ugyan olyan döbbenten.

- Asher itthon van? - szorítottam magamhoz a tesztet.

- A szobájában. Szerintem még alszik - állt arrébb. Bementem majd egy kis segítséggel megtaláltam a szobáját. Kopogás nélkül nyitottam be, s amikor láttam, hogy alszik beléptem. Bezártam magam mögött az ajtót, majd leültem az ágyra. Óvatosan végigsimítottam a fiú haján, majd az egész arcán.

- Hilary? - nyitotta ki csodás kék szemeit.

- Szia! - suttogtam.

- Mit keresel itt?

- Téged. De nem csak én jöttem ám - tartottam felé a tesztet alsó ajkamat harapdálva. Asher értetlen fejjel nézett rám, de felült és elvette.

- Ez... az, amire gondolok? - nézett rám könnyes szemmel.

- Igen - bólogattam sírva.

- És az enyém? - kérdezte hitetlenkedve.

-Hát, veled voltam utoljára akkor májusban - vontam vállat. - Örülsz? - kérdeztem kétségbeesve.

- Most szívatsz? Persze, hogy örülök! Gyerekem lesz! Ráadásul tőled! Ne haragudj a tegnapi miatt. Barom voltam - ragadta meg a derekam és magához rántott. Óvatosan tapasztotta ajkait az ajkamira.

- Szeretlek - suttogtam a szájára.

- Szeretlek - motyogta vissza és tovább csókolt. Hátra dőlt így én kénytelen voltam ráülni a csípőjére.

- Hil talán jobb lenne, ha leszállnál onnan - húzódott el.

- Miért? Már úgyis érzem nem mindegy? - húztam pimasz mosolyra a szám.

- Amennyiben nem akarod, hogy rövid időn belül ne legyen rajtad semmi textil nem - törölt le néhány könnycseppet az arcomról.

- És mi van, ha én pont ezt szeretném? - nem válaszolt csak fordított a helyzetünkön és keze a pólóm aljához vándorolt.

...

- Annyira hihetetlen, hogy egy pici élet növekedik a pocakodba - simogatta az említett testrészemet az ágyba fekve.

- Tudom. Alig várom, hogy végre el tudjunk menni orvoshoz - mosolyogtam.

- Én is. Szerinted mennyien állnak a nappaliban arra várva, hogy kimennyünk?

- Valószínűleg az egész csapat. Te tudtad, hogy Liam meg Jessica összejöttek?

- Nem. És ezért még adok is Liamnek.

- Nem fura, hogy a gondolat, hogy a legjobb barátod a volt csajoddal jár?

- Ugyan. Te is tudod, hogy az a kapcsolat csak kívül volt szép, de belül rohadt.

- Olyan hihetetlen, hogy szülők leszünk. Hogy kevesebb, mint kilenc hónap múlva a kezembe fogom fogni a babánkat.

- Szerinted mennyi idős?