Egy másik világ

3.fejezet

Elképesztően néz ki az akadémia. Varázslatos az egész. Pár felsőbb évessel találkoztunk, mikor igazítottak el minket. Olyan volt mint egy varázslatos, de egyben ijesztõ kastély.
A szobák a kastély egyik részén voltak. Odavezettek a sajátunkhoz és azt mondták hárman leszünk együtt. A vezető elmagyarázott mindent, megmutatta hol laknak a fiúk stb.
Beléptünk a szobának azért nem nevezhetõ, mini lakásba. Nagyon otthonos volt, engem elsõre megfogott a hely. Bent a sötétebb színek domináltak. Viszont elég sok volt a tölgyfa bútor is.

Volt egy nagynak számító nappali, egy picike konyha, de tényleg kicsi, kábé nem lehetett semmit csinálni benne. Egy apró hűtő egy kis pult, három bár székkel. Emellett volt egy fürdőszoba is.
Egy ajtó volt még oda is bementünk. Egy hálószoba volt három kényelmesnek tűnő ággyal benne, amiken fekete párnák voltak elhelyezve. Szoba egyik oldalánál egy nagy szekrény volt található.

Egy piros hajú lány pont abba pakolászot.

- Szia - köszönt neki Leila.- Engem Leilának hívnak. Téged?

- Oh sziasztok! Engem Lucianának - mosolygott ránk majd rám nézett.

- Astrid - mosolyogtam.

- Szerintem osszuk el a szekrényt, mert úgy könyebb pakolni bele - ajánlotta Luciana.

- Rendben - egyeztünk meg és elkezdtünk pakolászni.

×××

- És nektek mi az erőtök? Mármint, ha nem tolakodás meg ilyesmi - kérdezett rá Luciana.

- Én a víz elemet birtoklom - mosolygott Leila rá.

- Tűz és elf. Hibrid -sóhajtottam. - Neked?

- Hát én vámpír vagyok, de mielőtt megijednétek nem fogom kiszívni a véreteket. Max a hűtűbe lesznek vértasakok amit az iskola szerez be - mondta aztán hirtelen megszólalt - Mármint csak akkor ha ti nem lesztek rosszul tőle mert akkor máshova rakom.

- Engem annyira nem zavar. Jó nem étvágy gerjesztő, de nem lesz bajom tõle - mondtam megnyugtatva.

- Szintén - mondta Leila.

-Huhh,jó-vigyorgott.

Úgy érzem vele jóban leszünk..