T O X I C

P A R T 4

2020. július 16., Csütörtök, 22:14

— Ki jött be? — suttogta a fülembe Brian.
— Baszki. — álltam fel, majd az erkély ajtóba álltam.
— Hannah? — néztem barátnőmre, majd KJ-re.
— Harry mondta, hogy itt leszel. — mondta Hannah, a kezemmel pedig álljt mutattam Briannek, hogy meg se mozduljon.
— Igen, itt vagyok. Lassan megyek le. — mondtam, majd bementem és bezártam az ajtót, konkrétan kizártam Briant.
— A srác keresett. — biccentett fejével barátnőm, majd bólintottam.
— Te mit keresel itt? Követtél? — kérdeztem, miközben flegmán a falnak dőltem.
— Beszélnünk kell. — mondta, majd megráztam a fejem.
— Szerintem semmi keresnivalód nincs itt, nem nagyon van miről beszélnünk, és mondtam, hogy majd vasárnap.. — mondtam, de nem fejeztem be a mondatot.
— Nem úgy gondoltam a dolgokat.
— KJ, kérlek most menj el, menjetek ki a szobából mindketten, majd megyek. — próbáltam komoly lenni, de a fűtől eszméletlen nehéz volt, és brutálisan száradt a szám.
— Menjünk. — mondta Hannah, majd bólintottam és kihúzta a lány a szobából a barnabőrű fiút.

Hannah nem tudta, hogy ki Ő, ahogy én magam nem is számítottam erre. Bezárták az ajtót, én pedig az erkély ajtót nyitottam ki és kiléptem Brianhez.

— Ne haragudj baszki. — mondtam nevetve, a srác pedig csak nevetett.
— Ez mi volt? — nevetett, majd újra megszólalt. — vagy mi a faszom, ez ki volt?
— Nem számít, gyere. — nyújtottam a kezem, hogy segítsek neki felállni.
Megragadta a kezem, de ő húzott magára.
— Baszki Brian. — nevettem, majd két keze közé vette az arcom, és együtt nevettünk a semmin.
— Éhes vagyok. — mondta vigyorogva, majd megráztam a fejem.
— Én nem, és brutál szomjas és elfogyott a whiskey, le kell mennünk. — mondtam nevetve, majd megcsókolt.

Nem tudta, hogy mit tesz, de én különösen élveztem a helyzetet és viszonoztam a csókot. Vadul csókolt nyelvesen és szenvedélyesen, nagyon tetszett. Lovagló ülésbe ültem rajta, majd lassan elkezdtem felhúzni a pólóját, mire Ő megfogta a kezem és leállított ezzel.
— Menjünk le, Eve. — mondta, majd bólintottam.
A homlokomhoz nyomta a homlokát, majd megpuszilt.

Soha nem utasítottak vissza, majd viselkedtek velem így. Egy kicsit máshogy érintett ez a helyzet, de felálltam és Brian úgyszintén.

Egy szót nem szóltunk egymáshoz, csak kimentünk a szobából, a csendes területre a zajos, zenétől hangos folyosóra, ahol megállás nékül ittak.

Egyenesen a földszintre mentünk, ott pedig a konyhába. Vodkát öntöttem egy pohárba, majd egy szuszra lehúztam, és egy extasyt vettem a számba. Nem szeretek osztozkodni, de gondolkodas nélkül ketté haraptam a számba ami egyenesen borzalmas volt, majd odamentem Brianhez és megcsókoltam. Szerencsére nem utasított vissza, így az egyik felét átadtam a szájába, majd alkohol kíséretében lenyelte. Azt hiszem soha nem használt ilyet.

Hagytam, hogy a színes tabletta a számba legyen, majd érezni kezdtem a hatását, ami nem sokat jelentett, de feldobta a hangulatomat, és rengeteg alkoholt ittam, valamit fergetegesen táncoltam idegen emberekkel, Brian pedig ott volt velem.

— Mi az isten van veled Evelyn? — jött oda hozzám Hannah.
— Élvezd a bulit szívem. — vigyorogtam, majd rángattam bulizni.
— Mikor mész haza? — kérdezte, majd megálltam és rá vetettem a tekintetemet.
— Soha nem megyek haza Hannah. Soha. — mondtam, majd Brian magához rántott és megcsókolt nyelvesen.

— Gyere fel. — suttogtam neki, majd megfogta a fenekem és magához húzott.
— Nem megyünk fel, nem akarlak én is megdugni. — suttogta, majd a szemeibe néztem.

Nem tudtam hogy reagáljak, de ott hagytam őt mosollyal az arcomon. Egy kicsit homályos volt a látásom és a szívem kétszeresen dobogott, nem pedig átlagosan. Ezt éreztem. Alkoholt ittam, újra és újra, majd Harry megállt mellettem.
— Jól érzed magad? — kérdezte kedvesen, egy kicsit ittas állapotba.
— Fantasztikusan. — nevettem, majd megöleltem.

Nem voltam tisztába mindennel, de emlékszem valamennyire. Szexelni akartam Briannel aki velem nem, és ez a tudat csak jobban hajtott.