T O X I C

P A R T 3

2020. július 16., Csütörtök, 21:45

— Van egy töltőd? — kérdeztem meg Harryt, majd bólintott és az emeletre invitált.

A buli helyszínére belépve zsongtak az idősebb, vagy velem egy korúak. Énekeltek, táncoltak, smároltak, játszottak, ittak a folyosón, a konyhába, a nappaliba, vagy az udvaron. Tipikus Amerikai házibuli volt, mégis egy kicsit másabb. Szeretem a bulit, a zenét és az alkoholt. Harry az évfolyamtársam, nem tudom, hogy milyen a kapcsolatom vele, de soha nem volt összetűzésünk, ha lett volna, valószínűleg nem is lennék itt ebben a buliban jelenleg.

— Az ágy mellett találsz töltőt, minden rendben? — kérdezett kedvesen, majd bólintottam.
— Köszönöm Harry. — mosolyogtam rá, majd bólintott és kiment a szobából.

Megvártam, hogy bekapcsoljon a telefonom, majd a pinkódomat beütöttem, és feloldottam azt. Kilenc nem fogadott hívásom volt. Kettő anyámtól, Hannah háromszor hívott és négyszer KJ. Anyámékat nem akartam visszahívni, hiszen semmi kedvem ugyan azokat a köröket futni, mint ezelőtt egy órával. A díllerrel nem akartam beszélni, hiszen felelőtlen voltam akkor, amikor lefeküdtem vele. Mégis megismételném újra és újra. Az üzeneteimet nyitottam meg akkor, mikor valaki bejött a szobába. A szemeim egyből odavetettem.

Fekete bőrkabát, a fekete farmerén apró szakadások voltak és egy lánc volt a jobb oldalán. Az arcára tekintve hosszú haja volt, szinte beesett az ajtón. A sötétben a zöld szeme világított, alkohol volt a poharába, amit fogott.

— Hú, bocsi. Nem akarlak zavarni, de minden szobába smárolnak, vagy dugnak. — mondta részegen, majd bezárta az ajtót.
— Nem gáz, úgy is megyek le. A telóm itt hagyom. — mondtam, majd lezártam a telefonom és felálltam.
— Ne menj ki. — mondta, majd elindult felém.
— Most jöttem, szeretnék ki menni. — mondtam, majd rá néztem, ő pedig mosolygott.
— Azt hiszed bántani szeretnélek, igaz? — kérdezte, én pedig megráztam a fejem.
— Csak egy ekim van, és amúgy sem szeretek osztozni, de van füvem, ha gondolod. — mosolyogtam rá, majd nevetni kezdett.
— Van itt erkély. — nevettem vele, majd eltoltuk az erkély ajtót ami a szobából nyílt, és kimentünk.

Megsodortam a spanglit, majd gyújtottam és szívtam. Azt hiszem a világon az egyik legjobb érzés az orgazmus után.
— A nevem Brian. — mondta, majd elvette a cigit, és okosan szívta. Nem az első neki.
— Evelyn. — mosolyogtam, majd leültem mellé.
— Most jöttél? — kérdezte, majd bólintottam.
— Mi van a poharadban? — kérdeztem kíváncsian, majd felém nyújtotta.
— Whiskey, tisztán. — mondta, én pedig elvettem tőle és belekortyoltam. Az arcom meg sem rezzent az alkohol hatására.
A spangli újra hozzám került és szívtam belőle, elég sokat és sűrűn.

— Mióta szívsz? — kérdezte Brian, majd rávetettem a tekintetem és nevetni kezdtem, mostmár hat is. Ő is nevetett azon, hogy nevetek.
— Nem tudom, mióta az öcsém meghalt. — néztem a városra, majd komolyra váltott a tekintete.
— Mi történt? — kérdezte, majd rá néztem.
— Ez nem számít. — mondtam, majd újra a whiskeybe kortyoltam.

Az öcsém most lenne tíz éves, két éve történt meg, hogy elhunyt. Azóta vagyok egyke.

— Nem fogod elmesélni, ugye?
— Miért tenném? Nem ismerlek és nem bízok benned.
— Ez egy buli Evelyn, nem pedig egy kihallgatás.
— Ma anyámék is kidobtak otthonról. — vontam meg a vállam. — Legalább is úgy tűnt.
— Hány éves vagy? — kérdezte kíváncsian, miközbe szívott a cigiből néhány slukkot.
— Minden fiúnak azt hazudom, hogy tizennyolc, az teljesen mindegy hogy szex előtt vagy után. — nevettem, majd vigyorgott.
— És nekem hazudsz szex előtt? — mosolygott rám pimaszul, majd a zöld szemeibe néztem.
— Nem hazudok. Tizenöt vagyok. — mondtam, majd az ölébe húzott, én pedig lovagló ülésben ültem rajta, a cigit pedig elvettem tőle és csak szívtam.
— Fiatal vagy ahhoz, hogy szexelj. De jó csaj vagy, nem csoda, hogy meg is dugnak. — vigyorgott kajánúl, majd belemarkolt a fenekembe.

Ajtónyitódást hallottam a szobába, Hannah lépett be, de nem egyedül.