Part 12<3

263 27 15
                                    

ᴥᴥᴥ

Már három nap telt el a kávézóban történtek óta, azóta Louis-val már beszélgetünk egy keveset, de nem mélyülünk bele a dolgokba. Tegnap értesítettek minket, hogy jövő héten hazaengedik Robint. Azt mondták, hogy felügyelet mellett járhat dolgozni és itthon is kell lennie valakinek vele mindig, ezért úgy döntöttünk, hogy anya van vele munka közben, Gemmával pedig itthon mi figyelünk rá. már nagyon izgatott vagyok, hogy újra lássam. Épp fürdeni készülök, mikor megcsörren a telóm és egy ismeretlen szám hív.

-Hallo?- szólok bele reménykedve, hogy megtudom, ki van a vonal túl oldalán.

-Szia Harry figyelj kéne a segítséged...-kissé lihegve feleli valaki, kicsit ismerős a hangja de nem Louis vagy Jake az tuti.

-Öhm először is ki az? Másodszor mire kellenék pont én?-kezdek ideges lenni, hogy kinek kellek és miért este kilenckor jut ilyen valakinek az eszébe.

-Ahj Zayn vagyok és Louis-val van valami...-kezdi és mostmár értem miért volt olyan ismerős, de mi lehet Lou-val?- Örülnék, ha ide tudnál jönni. Elküldöm a címet, de kérlek, siess...- elég kétségbeesett a hangja és már látom is, hogy elküldte a címet. Felöltözök gyorsan és szólok anyuéknak, hogy valószínűleg ma este nem leszek itthon és már indulok is. Viszonylag hamar odaértem és közel találtam egy parkolót is. Elindultam felfelé, de láttam, hogy Zayn fel-alá járkál a hallban. Mikor észrevett csak odarohant hozzám és felrángatott egy emeletet. Amint beléptem az ajtón, megláttam Louis a földön kuporogva sírni és egy üres vodkás üveget az asztalon.

-Ez előtt sosem ivott, főleg nem ennyit.- Mondja Zayn amint mögém lép és látja, hogy teljesen lefagyva bámulom Louist.

- Mi történt vele?- kérdezem suttogva, de elég hangosan, hogy mindenki meghallja. Igen, még Louis is meghallotta és abban a pillanatban kelt fel, hogy közelebb jöjjön. Ám ez nagyon nem sikerült neki, ugyanis az oldalához kapott és visszaesett a földre. Ijedten rohantam oda kis testéhez, Zaynre pedig kérdőn néztem, hátha elmondja.- Az elejétől.-mondom ki hangosan a gondolatom utolsó mondatát.

- Már úgy jött ide, hogy az üveg félig volt, Ő pedig nem bírja a piát. Totál részeg volt. Az oldalát fogta és fájlalta majd egy ideig nem engedte, hogy megnézzem aztán...-és itt megakadt. Nem érdekelt Louis ellenkezése megfogtam a pólólát és levettem róla. Az oldalán volt egy kicsit nagyobb lila folt és most, így elnézve az arcát a szeme alatt is van.-Így jött fel és szinte térden könyörgött, hogy segítsek neki. A piát amint belépett az ajtók kivettem a kezéből kiöntöttem és vízzel visszatöltöttem. Egy ideig azt itta, majd mikor elfoyott elvettem tőle. Több vizet ivott, mint piát, szóval hamar jól lesz.-Folytatja Zayn én pedig teljesen kétségbe vagyok esve.

-Jake.- Mondom ki a nevet véletlen hangosan, mire Zayn csak bámul rám, Louis pedig a név hallatára a karjaimba ugrik és az ajtó felé néz.-Sshh, nyugi Louis, nincs itt. Nem kell félned, én megvédelek.- Mire Louis észbe kap, hogy kinek a karjai között van, lesokkolva mászik ki az ölemből és motyogni kezd valamit.

-Jake... Harry... Féltékeny... Ütés...- Összefüggéstelenül teszi egymás után a szavakat, de pontosan tudom mire gondolt. Elég erősen érzem még rajta a pia szagot is, szóval fix nincs jobban. Szóval itt tartunk, hogy ez a patkány nem bírja nyugodtan kezelni a dolgokat. 

-Nyugi Lou, hallgass, ne erőlködj. Pihenned kell.-álltam fel és karjaimba kaptam őt, úgy vittem az egyik szobába, amit Zayn mutatott.-Figyu Z, nembaj ha maradok estére?- kérdezem és ő már ment is ágyazni a vendégszobába. Jake ezért tuti, hogy kapni fog.



Khm...mint mondtam, ne öljetek meg. Ez után már jobb rész jön esküszöm. Vagyis hát izé na szóval értitek. Kellenek a fordulatok a történetbe. De nyugi, minden rendben lesz...majd...hihi😉

A kávézóWhere stories live. Discover now