Part 44<3

154 14 10
                                    

Nem mondom, hogy nem lepett meg ez a cselekedete. Louis sose bántott én pedig nem is tudnám bántani őt. Olyan kis ártatlan és törékeny, ki tud neki ártani?

-Louis? Mi volt ez?-kérdem tőle és arcát kezdem hüvelykujjammal simogatni miután elhajol tőlem.

-Ne haragudj csak nagy zajra keltem és azt hittem...hát izé szóval nem ismertelek fel először és megijedtem.-olyan édes mikor zavarban van.

-Louis, csak anyáék jöttek haza. Mióta vagy fent?-emelem meg az állát és látom, hogy nagyon álmos még mindig.

-Fogalmam sincs, nem néztem az órát, de te akkor még nagyon aludtál.-néz rám hatalmas csillogó szemekkel. Komolyan ezekben a kék íriszekben el lehet veszni.

-Nálatok szokás, hogy csak bámuljátok egymást? Uuuuuhhh csókolózni is fogtok?-Gemma, Gemma, Gemma, aranyos vagy de...

-Hagyjálmár.-kicsit felé sandítok majd visszanézek Louisra

-Anya, gyeremár, hozd a kamerát is, Harryék mindjárt smárolnak.-üvölt fel az emeletre. Kinyírom komolyan.

-Várjatok meg.-jön ki Robin a nappaliból. Na, egyre jobb. Kérdőn nézek Louisra aki csak vállat von, és felkaromnál fogva ránt közelebb magához. Olyan finoman tapad ajkaimra és olyan lágyan csókol, hogy egyáltalán nincs kedvem elengedni őt. A következő pillanatban kattan a kamera. Ez az én családom...

-Ki sem bírtátok volna igaz?-fordulok feléjük majd Gemma tapsikolva ugrándozni kezd felénk és a nyakunkba ugrik. Ez új, Gemma nem szokott ilyen lenni. Vagyis általában nem ilyen.

-Annyira cukik vagytoook.-szorít össze minket én pedig segélykérő pillantásokat vetek anyára aki csak nevet ezen az egészen.

-Gemm szerintem ígyis eléggé kínosan érzik magukat, amúgy mindjárt iskola is van.-szólal fel végre anyu, majd Gemma lemászik a nyakunkból

-Bocsi, kicsit elragadtattam magam. Nyugi másra nem vagyok már kíváncsi.-Louis csak felnevet, én pedig gyilkos tekintettel nézem Gemma távozó alakját.

Reggeli után rendesen felöltözve, megindultunk Louval a suliba. Szokásosan mellénk csapódik Zayn, de nincs túl jó kedve.

-Z, mi történt?-nézek rá, de ő csak egy nagyot sóhajt, és előkapja cigarettáját a zsebéből.

-Gigivel reggel kicsit összekaptunk, de ennyi. Nem fontos, majd megbeszéljük, ahogy eddig is.-kicsit aggódom érte azért. Louis csak a hátára teszi a kezét, Z ráemeli tekintetét és egymásra bólintanak. Imádom, hogy ilyen jól ismerik egymást. Mikor beértünk, Louis rászorított a kezemre. Egy ideig nem értettem a cselekedetét és kérdőn néztem rá. Mikor meg is állt, teljes testel fordultam felé és arcát kezdtem tanulmányozni. Zayn is nézte őt egy ideig, majd rám kapta a tekintetét, hogy mi a aj, de én sem tudtam. Z elkezdett körülnézni az aulában, majd megfeszülve mutatott rá arra a személyre...



húha...mi lesz itt😒

A kávézóDonde viven las historias. Descúbrelo ahora