Part 17<3

255 20 3
                                    

ᴥᴥᴥ

Jelenleg jól érzem magam. Igaz, nem járok dolgozni, helyettem Louis van John mellett, mert még fel kell rendesen épüljön a kezem ahhoz hogy írni tudjak, vagy kávét készíteni. Talán egy hét és mehetek vissza, John úgyis fel szeretne mondani, mert csak próbaidőn volt itt. Iskolába ugyan járok, de mindenki megnéz a képem miatt. Nem tudok mit tenni vele, már gyógyulnak a sebeim. Jake-et ma még nem láttam iskolába, remélem egy jó ideig nem is jön. Három alakot látok közeledni és mivel a szőke a legmagasabb egyből látom, hogy Niall, Zayn és Lou az. Niallék holnap érkeznek délelőtt és az őszintét megvallva nagyon várom, mert régóta szeretnék beszélni vele valamiről.

-Ezt a beszélgetést folytassuk holnap, Louis.- mondja Niall, és tekintetét rám szegezi. Csak elmosolyodik, sóhajt egy nagyot és távozik. Furán nézek Ír barátom után, mert ilyen drámaian sem adott elő még semmit. Lou felé kérdő tekintettel fordulok, de ő továbbra is a szekrényébe pakolja a könyveit.

-Most mi az? Tudom, hogy ma is jól nézek ki.-feleli egoista vigyorral, amint észreveszi, hogy őt bámulom. Csak megforgatom a szemem és végigmérve őt megnyalom az ajkaim.

- Oké, oké. Elég lesz mára belőletek. Állandóan ezt csináljátok. Tudjátok hol a mosdó, végezzétek el ott a dolgotokat. Engem hagyjatok ki az egészből, meleg pornót nem akarok látni.

-Seggfej.- Feleljük Louval egyszerre, mire Zayn csak felnevet. Imádok velük lenni, mert nekik nem kell megjátsszam magam és nem kell takargatnom a valódi énem. Eddig utáltam, ha valaki beszól, de most már leszarom. Ha megnéznek az utcán sem érdekel, biztos csak jól néztem ki.

Miután vége a sulinak elmegyek a munkahelyemre, de ez esetben nem dolgozni, csak inni egy jó kávét. Belépve a helységbe egyből megcsap a jó erős kávé illata. Amint leülök az egyik asztaloz az ablak mellé, egyből két kék szempár szegődik rám a közelből kíváncsian. Most vagy tudni akarja miért vagyok itt vagy a rendelésemet várja.

-Mit szeretnél inni?-nyögi ki a kérdést és a papírlapot kezdi gyűrkölészni a kezében.

-A kedvencemet.-fordulok felé huncut mosollyal. Többször említettem neki, hogy iszom a kávét, és hogy szeretem. Nem válaszol, csak megfordul és elindul a pult mögé. John szeretne segíteni neki, de ahogy látom emlékszik és ennek örülök. Mielőtt lefőtt volna a kávé rám emeli a tekintetét én pedig az alkalmat kihasználva rákacsintok. Ő egyből zavarba jön és mosolyogva lehajtja a fejét. Tipikus Louis. Mikor kihozza nekem a kávét, akkora mosollyal jön felém mint még soha. Megváltozott. Jót tett neki az, hogy nincs mellette Jake.

-Kérsz még esetleg valamit?-kérdi, és a sarkán dőlöngél.

-Hát tudod, azt lehet, nem a vendégek előtt mondanám el.-ujjaimat összekulcsolva teszem kezem a térdemre és úgy nézek fel rá.

-Kapd be Styles!- motyogja az orra alatt majd megfordul és sétálni kezd

-Örömmel , Tomlinson!- Válaszolom neki ő pedig hangosan kacagni kezd. Mindenki minket néz a kávézóban, de nem érdekel. Elfogyasztottam a kávémat, majd elindultam hazafelé. Otthon mindenki úgy nézett rám, mintha szellem lennék majd a nappaliból kisétáló személytől majdhogy sírni kezdtem



helóheló! Bocsi hogy ma kicsit "késve" jött rész, csak elhúzódott az idő a fodrásznál. Namindegy is. Itt az új rész, remélem eddig tetszik nektek a story😬 

A kávézóWhere stories live. Discover now