A kávézó

Part 15<3

Miközben a sebeit ápolgattam, meg se szólalt. Néha-néha felszisszent, olyankor aggódó tekintettel néztem rá, de ő csak csendben tűrte.

-Várj itt, hozok sebtapaszt.-szólalok fel hosszú idő után először, de ő megint csak bólint. Vajon úgy érzi megbántott engem? Vagy azt hiszi miatta dobtam ki Jake-et és úgy gondolja hibás? Visszatérve látom, hogy homlokát törölgeti. Mikor meglátom, hogy megint vérzik neki, egyből letörlöm, és már teszem is rá a sebtapaszt. Most végre először az elmúlt fél órában rám nézett és rám mosolygott. Aranyosak a kis gödröcskéi az ajkai szélén. Miután végeztünk, mindkettőnk megmosta a kezét és mielőtt kiléptem volna az ajtón, ő megfogja a kezem maga felé fordít és szorosan megölel. Szerintem ez az a pillanat, amikor megválaszolom magamnak a kérdéseket. Jól esett az ölelése. A védelmező karjai, pont úgy fonódtak körém, mint amikor az ágyába segített. Az illata megint teljesen átjárja a testem, imádom ezt az illatot már most. Egy furcsa, de különös érzés tölt el ebben a pillanatban, ahogy ölel engem. Nem túl szoros, de nem is túl gyengéd. Biztonságot érzek. Szerintem 2 percig ölelhettük egymást a fürdőszobában mikor ő mosollyal az arcán lép ki a fürdőből. Kimegyek én is utána, és mikor meglátom Zayn kérdő tekintetét, csak legyintek neki, hogy később elmondom. Harry a konyhapultnak dőlve, karba tett kézzel mered maga elé, még a mosolya is eltűnt az arcáról. Bevallom, így is rohadtul dögös volt, főleg, hogy a pólóját levette még a fürdőben és még mindig nem vett fel másikat. Nem tudtam levenni róla a szemem és ez neki is feltűnt, Zaynről ne is beszéljünk. Harry csak mosolyogva elment mellettem egyenesen a szoba irányába és ha jól látom, nem csukta be rendesen. Lehet csak túl fáradt volt hozzá. Zayn felé fordultam aki egyből kérdésekkel kezdett el bombázni.

-Na? Mesélsz? Mi volt? És ez az előbb? Miért bámulod őt így? Jó bevallom, egész jól néz ki ahhoz képest, de te nem vagy ilyen.-Zayn csak ejti ki a szavakat a száján, és amikor azt mondta, hogy Harry jól néz ki meglepődtem. Mármint nem azért, mert hazudik, hanem mert egy fiúra se mondja ezt.

-Ha hagynál, levegőhöz jutni elmesélem, de nem nagy dolog az egész.-hát belekezdtem, de tényleg nem nagy dolog az egész nem is értem mi lelte ezt a fiút..-Hát ennyi. Mondtam, hogy nem nagy dolog.-rántom mg a vállam és Zayn arcán egyenlőre semmi érdekeset nem látok.

-Oké lehet hogy „semmiség", de láttad már magad miközben mesélsz róla? igaz, hogy ez tényleg apró gesztus volt de azóta sugárzol mióta Harry közelebb engedte magát. Valld be, hogy szere...

-Nem tudom oké?-vágok a mondatába mert pontosan tudom mit akar kérdezni.- Rohadtul összezavar érted? Meg amúgyis most szakítottam Jake-el.-Közlöm vele elég bunkón de ez nálunk már megszokott.

-Észrevetted, hogy egy könnycseppet se ejtettél utána? Oké még csak alig egy órája volt, de Harryre szentelted azt az időt is. - folytatja és annyira felidegesít, hogy felmegyek a szobámba. Mikor hallom, hogy Ő is felért és becsukta az ajtót lemegyek, mert érezni akarom Harry illatát, a karjait magam körül. Lehet, hogy már akkor tetszett mikor Jake-el voltam? Valószínű. Azóta tetszik, hogy a közelembe van? Tuti. Csak rá kell nézni és arra az édes mosolyára vagy a szemei. Istenem azok a szemek! Halkan lementem a lépcsőn és főztem magamnak kávét mielőtt bekopogtam volna Harryhez. Leültem az asztalhoz, hogy megigyam a fekete italom, és elindultam Harry szobája felé. Halkan kopogtam majd egy 'tessék' után bementem.

-Lou?- kérdezi olyan lágy hangon, hogy megolvad a szívem. Imádom, amikor így szólít.

hhhmmm micsoda kémia észlelhető eme részben😌😌  édesek, igaz?😏