Egy nap elteltével felébredt drága, egyetlen egy bátyám, Bakugou. Mivel meg volt költözve, ezért nem tudott nagyon mozogni. Csak fickándozott összevissza mint valami veszett állat.
Ha nem hagyja abba én fogok neki lekeverni egyet, de tényleg. Idegesítő hát na!
Majd mindjárt abba is hagyta. Ő is tud gondolatot olvasni vagy ki a fasz?!
-Hol vagyok? Mire kellek nektek?! -kérdezte idegesen- Nem okoztatok még elég gondot? Mint például a múltkori támadás a USY-ben nem volt elég?! -kiabálta
-De elég volt. Elég volt belőletek 1-A osztály! -mondta Shigaraki közben vakargatta a nyakát
-Főleg belőled Bakugou! -flegmáztam
-Nyugi van ...- Vagyis Power. -mondta Dabi engem majdnem leleplezve
-Jól van, nem akarok veszekedést! -mondta nyugodt hangon Shigaraki- Beszélgessünk egy kicsit Bakugou! -fordult a fiú felé- De szerintem jobban örülnél annak ha előbb eloldoznánk. Mit gondolsz? Lehet róla szó? -kérdezte mire csak morgott egyet a személy akihez beszélt
-Hááááááát, Shigaraki erről sztem tegyél le! -vontam fel a vállamat
-Egy próbát azért még ér, nem? -nézett felém
-Én szóltam... -sóhajtottam
-Dabi! -nézett előbb említettünk felé- Engeddel Bakugout!
-Miért én? És ha veszett? -kérdezte mire kitört belőlem a röhöghetnék- Engedje el Twice! -biccentett felé
-Várj...! De... Nem! -rázta a fejét- Oldozza el az anyád!
-Megint kezdi. -forgattam a szemem
-Twice! -szólt rá Dabi
-Rendben, már is... -sóhajtott- Még egy ilyen betoji csapatot!
Jin-kun mindjárt el is oldozta mire Bakugou a egyik csuklójához kapott majd elkezdte simogatni (tudjátok, ahogy szokták a filmekben is TwT).
Mindjárt valami olyan póker arcal nézett felénk amiről rájöttem, hogy mire is készül. Túl jól ismerem minden egyes mozdulatát és tekintetét. Ilyen póker arcot akkor szokott vágni mikor támadni készül.
Már állt is volna föl, de én blokkoltam képességét egy lenyuktattam.
-Hiába próbálod Bakugou! -mondtam unott arcal és hangall- Gyenge vagy hozzám képest. Túl kevés képességed van ahhoz, hogy legyőzz engem! -mentem oda hozzá
-Power! Mit csinálsz? Még meg tudja, hogy ki vagy! -szólt utánam Dabi
-És akkor mi van? Úgy is át akarjuk állítani, nem? Hát akkor meg nem mindegy? -ekkor már nem láttam bele Bakugou fejébe, mert csak akkor tudom leállítani ezt a nyugtatást- Egyébként meg szívesen, hogy nem hagytam, hogy megöljön titeket a bátyám! -fontam össze a karjaimat közben a tagokra néztem
-M-mi...? -tért magához Bakugou- .....?! -kerekedtek ki a szemei mire felé néztem- Te... Te meg mit keresel itt?! -fagyott le
-Na vajon mit? -néztem rá mérgesen- Úgy látom nem nagyon hiányoztam! Kerestetek egyáltalán az alatt az egy hét alatt amióta eltűntem? -emeltem fel egy kicsit a hangom- Feltűnt nektek, hogy elraboltak?! ŐSZINTÉN! -kiabáltam
-Én... Én... -dadogta
-Én, én! Ó én! -utánoztam közben késemet kerestem amit még Toga adott a támadás előtt- Persze, hogy nem! Nem is reméltem, hogy bárki is jön és megment engem! -forgattam a szemem- "Jajj, hiányzik egy gyerek a huszonegyből! Csak nem fog feltűnni senkinek sem! Minek is mennénk azt keresnénk meg ha úgy is mindenki levegőnek nézi?! " -kezdtem el föl-alá járkálni a bárban közben kezeimmel hadonásztam a levegőben- Igaz?! -szegeztem könnyes tekintetem Bakugou felé
-Oi, oi, oi! Nyugodj le Power! -jött oda hozzám Dabi majd át ölelt
-Ne hívj így! -fúrtam fejem mellkasába közben sírni kezdtem- Te ne! Amúgy is tudja, hogy ki vagyok baka!...
-Ahogy szeretnéd! -mondta nyugtató hangon
El kezdte simogatni a hátamat amitől kicsit megnyugodtam. Közben Bakugou képességét blokkoltam, hogy ne tudjon addig semmit se csinálni vagy esetleg támadni. Egy idő után Dabi eltólt magától majd szemembe nézett.
-Jobban vagy már? -kérdezte egy apró mosollyal
-Mh-hm! -bólogattam még mindig könnyes szemekkel
-Rendben! -mondta majd letörölte könnyeimet- Most tedd el szépen azt a kést! -utalt az előbb említett eszközre amit azóta is a kezemben szorongatok mióta elővettem
Hallgattam Dabira majd visszaraktam a tokjába úgy meg vissza a zsebembe. Bakugou felé fordultam, de gondolkozni sem volt időm annyira megdöbbentem.
Bakugou oda rohant hozzám és megölelt. Én és a többiek csak ámultunk és bámultunk, hogy most mi a franc van.
Szerintem, ha Dabi nem tudta volna, hogy Bakugou a tesóm akkor már rég kinyirta volna a féltékenykedés miatt.
Én hát... Lassan visszaöleltem, mert tőle még nem kaptam ölelést soha az életben. Aztán magamhoz tértem és el löktem magamtól.
Mindjárt be ugrott az a pillanat amikor Dabival voltam ilyen helyzetben. Teljesen összezavarodtam... Bakugout hátra hagyva, visszarohantam Dabihoz majd megöleltem.
KAMU SEDANG MEMBACA
Egy magányos szív (Dabi x reader)(1-2 Évad) 》Befejezett《
Fantasi..... Az ilyen helyeken a te nevedet kell mondanod vagy olvasnod. A haj és szem szín adott. Egy lányról azaz rólad fog szólni, akit mindenki utál, nincsenek barátai és mindig újabb ellenségeket szerezz. El ájulsz és egy ismeretlen helyen ébredsz. S...
