Egy magányos szív (Dabi x reader)(1-2 Évad) 》Befejezett《

2/3(final)

Hirtelen csak úgy kipattantak a szemeim. Nem csoda, hiszen ma van karácsony! Ahh ez az! Máris ugrottam rá Dabira.

-Karácsonyt Dabiii! -nevettem bár nem néztem, hogy szegény még aludt

-Úristen mi történt!? -ült föl hirtelen- Ránk támadtak? Megtalálták a búvóhelyet!? -kérdezte idegesen én meg csak az ölében röhögtem majd mikor már kinevettem magam ajkaihoz hajoltam majd meg csókoltam

Amint be fejeztem el mondtam, hogy mi is van most.

-Egyiksem...! -mosolyogtam- Karácsony van butus! -kuncogtam

-Tényleg! -kapott a fejéhez- Úgy rám ugrottál te kis huncut! -nevetett majd közelebb húzott és ő csókolt meg

-Bocs! -kuncogtam a csók után

-Semmi gond. -mosolygott

-Jobban vagy már? -kérdeztem egy kicsit aggódva

-Nem hiszem... -sóhajtott- Mindenem fáj és az orrom is be van dugulva... -mondta mire lehetett hallani a hangján, hogy tényleg be van dugulva

-Szegénykém...! -simogattam meg a haját- Hozzak reggelit? -mosolyogtam

-Kérlek! -mondta egy olyan tekintettel ami azt sugallta, hogy köszönöm- Utána fel hívod Jint és Togát? Valamit meg kellene beszélnem velük.

-Wakatta! -bólintottam majd két kezem közé fogtam arcát és adtam egy puszit a homlokára

Ki másztam Dabi öléből majd gyorsan át öltöztem valami meleg ruhába és le indultam. Amint le értem köszöntem.

-Ohayo! -mondtam miközben jöttem le a lépcsőn

-Ohayo! -köszönt vissza az a pár emberke akik lent voltak

-Mi a reggeli? -kérdeztem közben kerestem egy tálcát amire rakhatom a tányérokat

-Omlett. -adta a rövid választ Kurogiri- Megint fent? -mosolygott

-Igen! -bólintottam

Kurogiri mindjárt szedett két tányérra egy-egy omlettet amit én a tálcára raktam. Raktam még mellé két-két villát meg kést meg bögrében teát. Kezembe vettem a tálcát majd fel indultam. Bár mielőtt fel mentem volna visszafordultam.

-Ja tényleg! -álltam meg- Toga! Jin! -fordultam feléjük

-Igen? -néztek ők is rám

-Reggeli után Dabi szeretne veletek beszélni. Fel jöttök majd?

-Persze! -bólintottak

-Arigato! -mosolyogtam majd fel mentem

Amint a szobába értem, Dabi már át öltözve az ágyon ülve rám várt. Le raktam az ágyra a tálcát majd én is le ültem.

-Reggeli! -mosolyogtam

-Arigato...! -mosolygott Dabi utána kezébe vette a kést meg a villát majd neki állt enni

Én is ezt a példát követtem, de előbb még jobban Dabi mellé ültem mert egy kicsit fáztam. Neki álltam enni mire Dabi fel tett egy kérdést.

-Fázol kisegér? -nevetett

-Egy kicsit... -ettem tovább mire arra lettem figyelmes, hogy Dabi kezd egyre melegebb lenni

-Szívesen! -mosolygott majd fejét enyémre döntötte

Mint az kiderült, Dabi a képességével melegítette fel magát amitől olyan lett mint valami radiátor, de tényleg. Én csak mosolyogva közelebb bújtam hozzá majd folytattuk tovább a reggelit.