SZJG x IOV - Négyen

2.

A többiek  beszélgetve vártak. Mikor beléptünk a terembe, mindenki elcsendesedett és kérdőn nézett ránk. Leültünk a helyünkre, mire Virág csillogó szemekkel bámult.

Haller megköszörülte a torkát, azután felvázolta a helyzetet.

– Iskolánk idén részt vehet az Iskolák Országos Versenyén, ahová csapatonként négy diákot lehet küldeni.

– Az micsoda? – kérdezte Virág nagyokat pislogva.

– Majd elmagyarázom. – legyintettem, mire Andris hozzám dobott egy összegyűrt alufólia labdát és megkért, hogy „mondjam má' el mi a franc az". Biztosítottam róla, hogy később felvilágosítom. Bár még nekem se volt világos minden részlet.

– Az első választásunk Arnold, Kinga, Reni és Ricsi volt, de Arnold nem vállalja. – folytatta Haller. – Ezért az ő helyére mást kell találnunk.

– Meglepő. – dünnyögte alig hallhatóan Cortez, úgy, hogy valószínűleg csak én hallottam. Hátrafordultam és kérdőn néztem a szemébe, mire ő felvonta a szemöldökét és elmosolyodott. Zavartan fordultam vissza.

– Van valaki, aki úgy érzi, helyt tudna állni egy ilyen versenyen? – kérdezte Haller.

– Lesznek ott jó nők? – ordította Robi, majd Andrissal összepacsizva röhögtek.

– Robi, kérlek vedd komolyan, fontos dologról van szó. – mondta Haller a szemét lesütve.

– Mit kell csinálni a versenyen? – kérdezte Gábor.

– Versenyezni! Muhaha – röhögött Zsolti, mire a többiek is elkezdtek nevetni.

– Logikai és erőnléti feladatok egyaránt előfordulnak, a helyszínt is csak találgatni tudjuk az indulás reggeléig. – vonta meg a vállát Borrel.

– Ha gyúrni kell, megyek! – üvöltötte Zsolti, mire Kinga erőltetetten felnevetett.

– Sokra mennénk veled egy logikai feladatnál. – mondta a szemét forgatva.

– Most mé'? – kérdezett vissza Zsolti tettetett sértődöttséggel. – Ki tudom számolni, mennyi kalória van egy szénhidrát-csökkentett szendvicsben.

– Mindig én számolom ki neked. – jegyezte meg Dave, felnézve az iPhone-jából, amin a verseny honlapját tanulmányozta. Zsolti megvonta a vállát azt magyarázva, hogy ő úgyis dolgozni akar és fesztiválozni, egyébként se menne egy sulis versenyre a szünetben, és... És akkor történt valami, amire mindig emlékezni fogok.

– Én vállalom. – hallottam hirtelen Cortez hangját.

Mindenki felé fordult és értetlenül néztünk rá. – És mi lesz a szüleiddel? – kérdeztem halkan, pontosan tudva, hogy Cortez gépe pár órán belül indul Amerikába.

– Megvárnak. – nézett mélyen a szemembe, amitől a lepkéim feléledtek és őrülten csapkodni kezdtek a gyomromban.

– Ki van zárva! – mondta Kinga, majd óvatosan rám nézett és látva a viruló fejem, megforgatta a szemét.

– Inkább megyek én. – közölte idegesen Arnold.

– Mi az Neményi, mégis túrázhatnékod van? – röhögte ki Ricsi.

Arnold figyelmen kívül hagyta a megjegyzést és rám nézett. Tudtam mire gondol. Nem akar Cortezzel elengedni a versenyre.

– Akkor sajnálom Cortez, de a kérdés tárgytalan... – mondta Haller. – Arnolddal teljes a csapat, megvan mind a négy tag.