Tiltott Érzelmek +18 (Sebastian Stan Story)

38.rész

Itt vagyok Seb, mindig itt leszek....

Elaludtam Seb ágya melett, de hirtelen kiabálást halottam nem is akárhonan, mellőlem jött.
Hirtelen ki pantatak a szemeim és egyből hivtam az orvost,aki futva jött be a szobába.
Probált Seb-hez beszélni de csak az én nevemet ki áltotta ezért oda mentem mellé és meg fogtam a kezét.

-Itt v-vagyok Sebi - csuklot el a hangom

Éreztem, hogy meg szoritja a kezemet, örömömben, folyni kezdtek a könnyeim.
Nem tudom el hinni, hogy egy hónap múlva fel ébredt valahára.
Az orvos, még mindig probálta arra kérni Sebastian-t, hogy nyissa ki a szemét.

-Sebi itt vagyok veled, kérlek nyisd ki a szemed - el simitotam a szeméből egy oda logo hajtincset

-T-Trixi? - kérdezte Seb szagatotan de még mindig csukot szemel

-Igen én vagyok! - meg szorítottam a kezét

Pár perc mulva Seb végre ki nyitotta a szemét, én ebből alig láttam valamit az öröm könnyeimtől.
Az orvos le vette Sebet a gépekről és el kezdte vizsgálni persze csak ovatosan, mert még Seb gyenge volt.
Én persze végig ott voltam vele.
A vizsgálat után az orvos ki hivott, hogy Seb állapotáról mondjon valamit.

-Hogy van? - kérdeztem egyből

-Teljesen jol, persze még gyenge de egyáltalán nem látszik rajta, hogy komában volt egy 1 honapig.
A szervezete nagyon erős, ezért pár nap vagy pár hét és teljesen rendbe jönn.

-Istenem - sugtotam - köszönöm - mondtam hálásan

-Ez természetes - mosolygot vissza rám - mondja meg Sebastianak, hogy nagyon de tényleg nagyon sokat pihenjen, és nagyon sok folyadékot fogyasztjon! - mondta szigoruan Dr. Martin

-Rendben - bolintotam

El köszöntünk egymástol, siettem be Sebhez vissza.
Aki probált fel ülni, de nem nagyon sikerült neki ezért oda siettem hozzá és segítettem neki.

-Köszi - mosolygot Seb rám

Én vissza mosolyogtam

-Meddig aludtam? - jött hírtelen kérdés

-1 honapig - mondtam szomoruan

-Tessék? 1 honap a-az nem lehett! - hirtelen Sebastianra tört a pánik

-Seb, nyugodj le! Oké? Nem lesz semmi baj, most már itt vagy - cirogatam az arcát

-D-de.. - kezdte volna Seb de én bele vágtam

-Nincs de - szoltam rá - végre valahára fel ébredtél - néztem mélyen a szemébe

-O-ké igazad van - vett egy mély levegőt

-A cégel mi történt ebben az 1 honapban? - aggódott tovább Seb

-Meg nyugodhatsz, minden rendben van! Chris átt vette adig amedig nem vagy ébren! - mosolyogtam rá

-C-Chris? - lepödött meg

-Igen, ő

-Seb mi történt aznap este? - kérdeztem meg

-Részeg voltam, és be ültem a kocsimba és hát nekem jött valaki oldarol mert, szerintem el aludtam - vonta meg a válát

Olyan egyszerűen kezeli, hogy el ütötték, de inkább rá se kérdezek, hogy miért