Kritikák Gyűjteménye

"Tüzetkérők" kritika

A Tüzetkérők című történet a 2021-es tavaszi forduló fantasy kategóriájába küldték be, a kritikát i_just_a_girl írta. A történethez vezető linket a poszt alatt lévő "külső hivatkozás" feliratra kattintva érhetitek el.

Szia! Megérkezett a kritikád, reméljük, segíteni fog!

Elsőként a történeted helyesírásáról szeretnék írni pár szót.

Ezen a téren leginkább a vesszők helyes használatára szeretném felhívni a figyelmedet. Hogy ebben minél többet fejlődhess, ezt a cikket ajánlom a figyelmedbe: https://www.szotar.net/blog/vesszo-hasznalata-valojaban-hova-es-mikor-kell-kitenni/

Problémákat okozott még a párbeszédek helytelen központozása is. Írtunk a wattpad oldalunkra egy bejegyzést erről: https://www.wattpad.com/893335584-best-of-wattpad-tippek-p%C3%A1rbesz%C3%A9dek-helyesen

Mindezeken felül felfedeztünk egy-két elírást is, amelyeket egy alaposabb átolvasás, esetleg egy bétaolvasó segítségével könnyedén kiszűrhetsz.

Mivel múltidőben írsz, a „most" szó használata helytelen, hiszen ez a jelenre utal. Az „ezúttal" vagy az „akkor" ugyanarra utal, csupán múltidőben.

Szeretném felhívni a figyelmedet arra, hogy nem mindegy, istent vagy Istent írsz. A nagybetűs Isten a keresztény vallás istenének a neve, ezért írjuk nagybetűvel. Az isten köznév, ezért kisbetűvel írandó, szóval neked is így kell használnod, mivel nálad sem mint név van jelen. Ugyanez vonatkozik a félistenre is, itt sem névként szerepel, tehát kisbetűvel kell írni.

Most pedig jöjjön a művészeti rész!

Először a fogalmazásról szeretnék írni. Egyrészről volt néhány olyan részlet, ahol sokszor használtál egymás után tőmondatokat, ami bár feszültség fokozásra kiváló, hosszú távon akadozóvá teszi a szöveget. Másrészről a túl hosszú mondatokat is érdemes kerülni, hiszen mire az olvasó a végére ér, elfelejti mit olvasott az elején.

Néhol furcsa volt a szórend (például „Ez meg látszani fog"), az átolvasás azon is segít, hogy ezeket javítsd.

Voltak hasonlataid, amiknél zavaros volt, hogy mit szeretnél átadni, így pedig inkább volt értelmezhetetlen, mint művészi. Ezeknek a használatával egyébként nem árt vigyázni, a túl sok hasonlattól a szöveg túlírttá fog válni. Itt külön kiemelném, hogy a szemek színénél zavaró lehet a „rubin" szó használata önmagában. Maga a szó az ásványra utal, te viszont a színére céloztál, amit mögé lehetne írni.

Habár láthatóan nagy a szókincsed, így is belefutottam pár szóismétlésbe. Ha ezt a problémát az okozza, hogy esetleg nem találod a szavakat, nyugodtan üsd fel a fizikai vagy az internetes szinonima szótárat.

Figyelj rá, hogy a gondolatok, és a párbeszédek elkülönüljenek. Dőlt betűvel és gondolatjellel jelölted, azonban elsőre könnyen össze tud folyni. A gondolatjelek elhagyásával talán érthetőbb lenne, hogy azt az illető nem mondta ki hangosan. Emellett pedig, ha valaki mond valamit, akkor az úgy jelezd, hogy egyértelmű legyen, mikor ki szólal meg. Valamint, a narrációban annak a szereplőnek a mozdulatait, reakcióit írd le, aki mondta a mondatot, ne a másikét, mert ez is összezavarhatja az olvasót.

Kerüld a betűk halmozását („Hééé!"), azt, hogy valaki elnyújtott egy betűt inkább a kommentárban írd ki.

A leírásokkal kapcsolatban is lenne néhány megjegyzésem. Nincs egyensúlyban, hogy hol használod, és hol nem. Ahol használod, ott nagyon részletesen bemutatod, ami már egy kicsit soknak érződik néhol, a történések közben azonban szinte teljesen mellőzöd. Például azt, Aris és Luthran hol volt, mielőtt Aris új helyszínt alkotott volna, nem tudjuk, hiszen nem írtad le. Így az sem tiszta, hogy Reiah és Zaphire hol volt ezalatt. Szóval azt tanácsolom, próbáld meg jobban elosztani, hogy mit, mikor és hogy írsz le, hogy az olvasó számára teljesen elképzelhetővé váljon.

E/3-ban írsz, a narrátor pedig mindent lát, ami nem feltétlen célszerű. Belelát minden karaktered fejébe, és ismerteti a történéseket is az ő szemükön keresztül, viszont nagyon gyorsan vált. Például előbb Aris gondolatai jelennek meg, majd hirtelen Reiah érzéseit írja le, utána viszont ismét visszatér Aris (az eddigi ismeretek fényében értelmezhetetlen) belső monológjához. Így pedig az sem tiszta, hogy ki a főszereplőd, a hatodik rész végén lévő, E/1-es megjegyzés pedig szintén összezavarja az olvasót. Ha az eddigieket valaki külsős mesélte el, az nem ismerheti azoknak a gondolatait, akikkel nem találkozott, vagy akik nem oszthatták meg vele ezeket. Ha véletlen félreütés, vagy ilyesmi áll a háttérben, nem ártana javítani, hogy az olvasó nem zavarodjon össze.

Az alapötlet és a háttérvilág érdekesnek ígérkezik, bár mindkettővel kapcsolatban vannak hiányosságok.

A történet kissé elsikkad a leírások között, mégis, ami történik az nagyon gyors és sok, az új szereplők pedig néhol úgy bukkannak fel, hogy hirtelen nehéz elhelyezni őket a cselekményben. Itt érvényesül, amit fentebb említettem: ha jobban ötvözöd a leírást és a cselekményt, akkor nemcsak a történet tempója lassabb lesz, hanem érthetőbbé is válik. A háttérvilággal kapcsolatban pedig hozzátenném, hogy érdemes lenne több kapaszkodót adnod az olvasónak, hogy jobban megismerje a világodat.

A karaktereid szintúgy homályosak, a sok szemszögugrástól nem lehetett egyiküket sem igazán megismerni, jóformán első benyomás sem alakult ki róluk. Még ha mellékszereplők is, szánj időt a megismertetésükre, mert csak így fogja az olvasó megszeretni őket, vagy adott esetben aggódni értük.

Összességében a történetben van potenciál, mind a szereplők, mind a háttérvilág érdekes, csupán jobban ki kell bontakoztatni a továbbiakban.

Reméljük, tudtunk segíteni, köszönjük, hogy neveztél! Ha esetleg bármivel kapcsolatban kérdésed vagy megjegyzésed lenne, ne habozz írni nekünk!