𝗦𝘇𝘂̈𝗿𝗸𝗲 𝘀𝘇𝗶𝘃𝗮́𝗿𝘃𝗮́𝗻𝘆 (Mha ff/OC+Bakugou)

7.rész

Mikor felkeltem legalább ugyanabban a ruhában voltam mint azelőtt hogy elvesztettem az eszméletem. Csak feküdtem egy ágyon egy kissé mocskos szobában. Lehet penészes is volt a fal, de inkább csak szürke beton alapú. Láttam az ajtót de a lakatot is rajta.
Bizonyára egy pertállal lehet belülről kinyitni.. 

Ott voltam elég hosszú ideig, lehet már másnap 10-11 óra is volt de nem jött senki se be.
Már kezdtem éhes lenni is úgyhogy gondoltam csaknem bezártak mint valami kutyát akit hagynak meghalni magába. Azt mondta nem így akarta a kezes pasi úgyhogy nem hinném hogy halálra itélne.. Gondolkodtam magamban mikor észre se vettem hogy valaki benyitott hozzám.
Hátra húzódtam az ágyon és elkezdtem gázt termelni magamban hogy felkészüljek ha akar tőlem valamit.
De csak Tomura volt egy tál kajával a kezében.
Örülök hogy már felkeltél! Aludtál egyáltalán? Na mindegy, nem így akartam a tegnapot sajnálom.. De jól vagy igaz.? Kérdezte ahogy lassan elkezdett közeledni felém
Én egy szót se szóltam csak nem akartam hogy közelebb jöjjön így amit eddig termeltem füstöt kiengedtem magam mögé a vállamon keresztül.
Hó, nyugi.. Nem akarlak bántani.. Mondta ahogy letette a tányért az ágy szélére és vissza hátrált.
Hol a francba vagyok? Kérdeztem halkan
A szállásunkon. A maradsz akkor kipofozzuk ezt a szobát és itt lakhatsz!
Ti ebben a profészekben laktok? Komolyan...add fel! Nem eszek és nem iszok míg el nem engedtek.!..
Tch..az baj lesz! Meg akarsz halni?
Nem meg akarsz ölni?!
Nem..azt akarom hogy csatlakozz hozzánk.!  Eddig is féltek tőled az emberek, akkor ezután és a pusztítás után amit az erőddel fogsz csinálni még jobban fognak!! Nem szeretnéd?  Vigyorgott rám
Honnan...
A kontaktlencse elég árulkodó volt..onnan
A KONTANKTL- Kaptam a szememhez amiben nem volt benne az a szar
TCH.!  MEGMONDTAM HOGY NEM FOGOK CSINÁLNI SEMMIT HA NEM HAGYSZ MAGAMRA.!  kiáltottam rá mire hátralépett és leesett a kéz az arcáról. Gyorsan utána kapott de tudta hogy megláttam az arcát.
Huh? Neked nem csak a hangod de a képed is borzalmasan ronda..  Gondolkodtam hangosan ahogy ránéztem
...mintha a tiéd szebb lenne a sebeddel.!
Szólva visza ahogy kilépett az ajtón. Ezen a mondatán összerezzentem és korgó hassal kuporogtam tovább magamban.

Mikor eltelt egy nap muszáj volt ennem..szóval valamennyit ettem aminek valamiért furán de örült Tomura. Úgy éreztem magam mint valami kisállat amit csak kihasználnak és etetik valami ketrecben pocsék életem körülmények között.. Igazából mindig kihasználtak..a szüleimnél válási indoknak voltam jó, a suliban a képességem miatt küldtek tovább és most is csak amiatt vagyok itt! UTÁLOM! UTÁLOM MAGAMAT ÉS EZT A SZAROS KÉPESSÉGEM IS! EMIATT VAGYOK ITT..!  Kezdtem el könnyezni halkan

Pár perc múlva éreztem hogy egy portál nyílik alattam és máris a bárban landoltam.
HUH?!
Nyugi, csak így hozattalak ide mert nem hinném hogy a lábadon kijöttél volna onnan. Nem igaz?  Kérdezte ismét az az idióta zakaltó a pultnál üldögélve
Engedjetek..már..el..  Ültem le egy székre a helység másik végébe
Értem én, hogy el akarsz menni, csak nem értem hova.  Hiszen már alig van pénzed, nem igaz? Ha nyári szünet lesz a suliban akkor is a koliban fogsz dekkolni, amit bezárnak takarításra, vagy maradt az utca? Huh? Mihez akarsz kezdeni Mizuko?
Erre nem tudtam mit válaszolni csak próbáltam visszafogni a könnyeim..
Tudod..nálunk mindig lenne helyed! Kapsz kaját, lesz holnap aludnod, és barátaid is lesznek! Nem lenne jó, Mizuko? Huh?
Én utálom magam..a képességem..és a szüleim is akik miatt így nézek ki.! Utálm ha belekötnek a dolgomba vagy közbeszólnak! Ezt érted? Te kurvára elraboltál! És valami pince szerű szobában voltam eddig bezárva! Most meg azzal jössz hogy barátkozzunk.? Megőrültél.?...ha ennyire ismersz a személyiségem is kiismerhetted volna..
Mondtam mire beborítottam füstel a teljes karom, vállam és nyakam is.
..és most megint megtámadsz? Ha el akarsz szökni, ölj meg! Ne hülyéskedj! Szólt be nekem mire ő is felállt a székből
Összeszítottam a fogam és tétováztam mi legyen mert bevallom féltem..mindentől..meg ettől a pasitól is..
Aztán hirtelen megjelent a portál nyitós férfi közöttünk.
Tomura ne hülyéskedjen! Egy fél perc alatt kiüti önt!
Tudom..de végre lépett valamit.!
Értem de erre nem érünk most rá!
Ezt hogy érted? Mivan?
Jelentést kaptunk hogy a hősakadémiáról közelednek a profi hősök és pár diák is velük tart. Bizonyára a lányért jönnek!
Fenébe.. Vigyél fel.  Mondta mire hirtelen mindketten eltűntek.
Profi hősök és diákok?! Értem jönnek? Pff...fölösleges ennyit szenvedni egy ilyen selejtért mint én..
Leültem a pulthoz és belkortyoltam abba amit az előbb iszogatott Tomura
PFFF! EZ SZAR! Mi a franc ez?! Néztem meg a papírját
Lehet hogy alkoholista volt az apám..de legalább ismerte a jó pia márkákat..
Mérgelődtem mikor hirtelen egy nagy robbanást halottam odafentről. Anyira nagy volt hogy megrepedt a plafon felettem. Még épp nem szakadt rám, de inkább megrpóbáltam felmenni a lépcsőn, de le volt lakatolva.
Szóval próbáltam kikerülni a leeső törmelék darabokat és vártam hátha meglatál itt valaki..

~~a földszinti épületben~~

Ahogy Deku betörte az építmény falát három hős be ugrott a lyukon és rámentek Tomura csapattársaira.
Kurogiri is próbált védekezni de a UA-nek túl erős diákjai vannak, pedig alig voltak páran. Bakugou kiütötte azokat akik még támadni próbáltak és a többiek Togaval küzdöttek. A tanároknak maradt Tomura és a diákoknak kiadták hogy keressenek meg.
Közben Denki lekapcsolta az áramot így full sötét volt lent nálam.  Természetesen féltem így valahova lekuporodtam és beborítottam magam és az egész termet nyugtató gázzal. Kicsit kihat rám amit kibocsátok, így segített kicsit de ugyanúgy féltem még.
Aztán egy hatalmas robbanást halottam halottam odafentről amit nem bírt a plafon és a nagy része leszakadt. Ahogy bejött némi fény fentről láttam hogy a lábamra zuhant egy adag törmelék és mikor észleltem már piszkosul fájt is. Halottam hogy valaki leugrott a törmelékre de a füstől nem láttam semmit.

Aztán egyszerre több csattanást is halottam ami azt jelentette hogy többen is lejöttek. Fogalmam sem volt hogy kik azok, UA-sek vagy a gonosztevők.? Úgyhogy körbevontam magam robbanó gázzal ilyedtemben..
Aztán kis csend volt majd egyszer csak apró robbanásokat láttam a füstben.
Pár perce rá kilogikáztam hogy vagy Bakugou vagy valaki más lehet az én oldalamon és így próbál megtalálni. Mert ha megilyedek mondtam nekik hogy elkezdek füstölögni, így ebben az esetben gázt bocsáthatok ki, ami robbanékony.! Szóval ahol robban, ott lezzek!
Mivel meg se tudtam mozdulni, beszélni meg nem mertem csak vártam hátha ezt a tervet követik. Majd elkezdtem szédülni mert rúl sok volt a gáz, így leálltam de tartottam a levegőben az eddig kibocsátottat amennyire csak tudtam.
Majd egy ismerős hangra lettem figyelmes ahogy a nevemet kiabálja.
Mikor közelebb ért halottam még egy robbanást szinte egy méterre tőlem ami el is ért hozzám. Leszakadt még egy darab a plafonból és majdnem eltalált ismét.
Aztán láttam ahogy Bakugou kitalál a füstből és letérdel mellém.
Hé! Mizuko?! Jólvagy?! Megsérültél?!
Kérdezte rémülettel a szemében. Nem értettem miért láttam ezt a szemében de hirtelen engem is megrémített..hisz neki mindig düh vagy bosszúság van a szemében nem félelem..
Bakugou? Hát csak észrevettétek hogy eltűntem?!
Te meg mi a francról beszélsz?! Gyere már! Pattant fel mellőlem intva hogy kövessem
Hékás! Ha nem vetted  volna észre, rázuhant egy adag törmelék a lábamra.. Nemtudok felkelni mert nagyon fáj.!
Hajtottam le a fejem kissé kínosan mert már tudtam hogy hogy juthagok így ki innen
BASZKI! FENÉBE...fenébe..!! Jó..akkor kiszedlek! Mondta ahogy visszaszaldt hozzám és lepakolta a lábamról a törmeléket. Feltudsz állni? Kérdezte ahogy mepróbált felhúzni. Ahogy kiegyenesedtem újra belenyilalt a lábamra az a fájdalom és azonnal előre estem.
A-amint látod nem tudok..szóval..  Mondtam halkan arra utalva hogy ki kell vinnie az ölében már így is félig a karjaiban feküdve használhatatlan lábakkal mert más megoldás nincs.
Fenébe!  Jó.! Csak mennyünk ki mert ránkdől az egész épület! Mondta ahogy hirtelen felkapott és megfogta a derekam a kezével.
Nem fáj?
M-micsoda?
A LÁBAD BASZKI! AZ ELŐBB RÁ SE TUDTÁL ÁLLNI! NEM?!
De..így viszont nem fáj..mehetünk.! Mondtam elbátorodva kicsit
Tch..  Mérgelődött ahogy kijutott a felső szintre majd ki a romos épületből.
Ahogy hátranéztem láttam hogy Tomura bosszúsan néz utánam de nem tehetett semmit sem. Megkönyebültem egy pillanatra majd újra eszembe jutott hogy egy idióta visz éppen az ölében egy rakás ember előtt. Legszivesebben először kiugrottam volna a krajaiból de eszembe jutott hogy nemtudok járni...aztán meg pillantottam a szemeit, amit már nem a félelem és düh hanem a megkönyebülés borított el. Furcsa volt így látni eléggé.. Bár ő mégcsak rám se nézett. Ahogy odaértünk a mentő kocsihoz óvatosan letett a hordozó ágyra szó nélkül.
Öhm..Köszönöm hogy kihoztál.! Nyögtem ki halkan mire megfordult
Elég csúnyán nézett rám, majd enyit mondott;
Ne verd nagy dobra, elvégre ez a hősök dolga füstöske! Majd nagyképűen elsétált. Fura volt, mert nem mosolygott nagyképűen, inkább még mindig aggódás és annak a jelenlegi lecsillapodása tükröződött vissza az arcáról.