5 évvel korábban
A reggeli ébredést követően letettem a telefonomat, majd elkezdtem készülődni. Egy Redbullos csapatpólót és egy fekete rövid farmert vettem fel boka zoknival és egy fekete Conversel. Bezártam a szobám ajtaját, majd elindultam a 2015-ös Ausztriai nagydíjra. Útközben összefutottam Emilivel.
-Szia hugi! Hova ilyen sietősen? - mért végig alaposan amit egy szemforgatással díjaztam.
-Csak elmegyek megnézni a délelőtti szabadedzést, előtte meg beugrok Maxez biztos nagyon izgul az első forma 1-es tesztje miatt-gondolkoztam hangosan miközben elmosolyodtam a képtől ami Max miatt a fejembe szökött.
- Várj egy kicsit - emelte fel a mutató ujját, majd beordított a Camilának- Gyere indulunk-szólt neki parancsoló stílusban, majd mint aki jól végezte a dolgát egy gyenge mosollyal az arcán megindult a kijárat felé az autókhoz.
Az edzések után büszkén vártam a barátomat a boxokban, hogy jól megölelgessem és megszeretgessem. Nagyon örültem neki, hogy ilyen jól teljesített, remélem észreveszik a benne lévő tehetséget és potenciált. Mindenkinek köszöntünk, majd mint két boldog tini indultunk meg a már-már szokásos úton a hotelünk felé.
-Ügyes voltál-adtam egy puszit a szájára.
-Köszi édesem-puszilta meg az arcom-akkor ne felejtsd el!-emlékeztetett a ma esti találkánkra.
-Ha akarnám se tudnám elfelejteni-mosolyodtam el, majd miután ismét megcsókoltuk egymást szétváltunk.
A szobámba érvén tudatosult bennem, hogy van még elég időm a készülődésre, ezért egy kicsit ledőltem az ágyra. Egy óra nyugit követően azonban neki fogtam a szokásos rutinnak. Most egy fekete mini szoknyát vettem fel egy testszínű harisnyával és egy fehér inggel. A cipőm a Nikem lesz.
Az elkészülést és a csekkolást követően gyorsan felkaptam a fekete színű kis tatyómat, bele pakoltam mindent és elindultam a találkára.
Az út nem volt hosszú, sőt sokkal kevesebb volt mint a várt. Nagyon örültem amikor észre vettem a táblát amely a Fertő-tó feliratot ábrázolja, ekkor tudtam, hogy jó helyen vagyok. Körbe néztem és a látvány elkápráztatott. Egy kis idő elteltével észre vettem Max közeledő alakját, akit amikor kiszúrtam rohanni kezdtem hozzá és egy hatalmas csókot nyomtam ajkaira.
-Csodaszép ez a hely! Nem is választhattál volna ennél szebbet-mondtam miközben fejemmel a tavat néztem, és Max szív dobogását hallgattam.
-Én is így gondolom-puszilta meg a fejem búbját- Éppen ezért ez az a hely ahova csak kevés embert merek elhozni - mondta ki a legváratlanabbat, ekkor elfogott az idegesség és a boldogság egyvelege.
-Örülök, hogy én is e kevés ember közé tartozhatok - húztam apró mosolyra a számat miközben a fejemmel a szemkontaktust kerestem, melyet mikor megtaláltam egy édes csókot kaptam a szerelmemtől.
Amikor elég közel értünk az egyik szabad strandhoz Max lekapta a pólóját és a nadrágját majd egy szál boxerben beleugrott a tóba.
-Gyere nem hideg a víz! - invitált miközben a kezével hátra simította vizes haját.
-Jövök!-kiáltottam, majd gyorsan lekaptam a cipőm és a zoknit majd a szoknyát és az inget is így már csak a csipkés alsóneműim látszódtak és beleugrottam a vízbe. Maxhoz érve megcsikiztem a hasát, mire mosolyogva nézett fel, majd csupasz testeinket összenyomva húzott magához.
-Nem akarunk úszni egy kicsit? - törtem meg a kínos csendet.
-De lehet, hogy jó lenne! - kezdett el úszni. Egy ponton azonban megálltunk és csak gyönyörködtünk a látványban.
Ezután elindultunk az autóhoz. A nagy sietség közepette észre sem vettem, hogy én még mindig alsóneműben vagyok ezáltal Max már látta a testemet. És én is az övét ami egy kicsit zavarba hozott, és eléggé el is vörösödtem ez által. Még sosem láttam a testét, és igazság szerint még ő az első barátom is...
Az autóhoz érve beszálltunk én pedig magamra vettem a pólómat, hogy legalább annyi legyen rajtam. Útközben beszélgettünk mikor hirtelen megcsörrent a telefonom.
-Ki lehet az - morogtam majd amikor megláttam, hogy a nővérem azonnal Maxre néztem, majd csak a pillantással megbeszéltük, hogy reméljük nem bukunk le.
-MERRE VAGY? - ordította a nővérem.
-Sétálok - válaszoltam nyugodtan.
-Persze! - kiabált még mindig parancsoló és erőszakos stílusban. -Max is veled van? - tette fel a kérdését ami igazság szerint eléggé meglepett.
-Mért kérdezed? - értetlenkedtem, mert furcsa volt a hirtelen nagy érdeklődés a barátom iránt.
-Mert éppen indultam hozzá, hogy gratuláljak és nem volt a szobájában és a telefont sem vette föl-magyarázta meg szerinte egyszerűen ami bennem csak több és több kérdést vetett fel.
Azonban Maxel nem akartam erről beszélni, mert annyira nem zavart, hogy belekeverjem őt is ebbe az egészbe. Majd a nővéremmel megbeszélem a dolgokat, nem kell ezen nagyon sokat gondolkozni-na igen ekkor még azt hittem minden rendben van, de később kiderült mégsem...
🌸🌸🌸🌸🌸🌸🌸🌸🌸🌸🌸🌸🌸🌸🌸🌸🌸🌸🌸🌸🌸🌸🌸🌸🌸🌸🌸🌸
Sziasztok! Ilyen fajta részt még sosem írtam, hisz mint látjátok ez egy visszatekintés volt egy múltbéli eseményre. Nem tudom megígérni, hogy a jövőben nem lesz ilyen, de ha lesz is akkor is csak nagyon ritkán, mert még az írás ezen részében fejlődnöm kell. Ettől függetlenül azért remélem élveztétek ezt a részt is!
Ui: Lassan péntek, te jó ég!! Ezt mennyire vártam már...ahogy szerintem mindenki! Szép napot nektek, sziasztok!!
ESTÁS LEYENDO
Rég Elfojtott Vágyak {M.V.ff}✔️
Fanfic"𝒩ℯ𝓀ℯ𝒹 𝓃ℯ𝓂ℯ𝓉 𝓂ℴ𝓃𝒹𝒶𝓃𝒾 𝓂â𝓇 𝓃ℯ𝓂 𝓉𝓊𝒹ℴ𝓀" ~_kuzdok.erted_~ Az élet nem mindig egyszerű, sőt legyünk őszinték szinte sosem az. Ebben a könyvben megismerhetünk egy olyan párt akik évekkel ezelőtt is együtt voltak, de később bizonyos okok...
