06.18. Kanada
-Szia Aria! Jó újra látni! - köszönt Lando.
-Téged is! Hogy vagy?-mosolyodtam el.
-Köszönöm jól és te? Hogy vagytok Maxel ugye nem lett balhé?-tért rá a lényegre.
-Nem szerencsére nem és egyébként nagyon is jól vagyunk Maxel-ért a fülig a szám mert életem legboldogabb pár napját töltöttem el vele Dubaiban az elmúlt időben.
-Örülök nektek! Üzenem neki, hogy találkozunk a pályán-kacsintott, majd odébb állt.
Én pedig a Redbull Motorhome felé vettem az irányt. Túl hamar értem oda emiatt még javában zajlott a megbeszélés ezért ledőltem a fekete bőr kanapéra és fölmentem az instagrammra.Egy kis idő után már meg is láttam a barátomat aminek hatására felpattantam és kitártam a karjaimat melyekbe szorosan zártam a melegtől kicsit csapzott hajú páromat.
- Minden jól ment?-pusziltam meg.
-Igen. Csak egy kicsit unalmas volt a végére! - mosolyodott el, mire elnevettem magam. A nap hátralevő részét a padockban töltöttem el tök boldogan és miközben büszkeséggel a szívembe figyeltem a barátom eredményeit észrevettem, hogy hívnak. Emily volt az.
-Szia húgi! Minden rendben?-szólalt meg mire elmosolyodtam.
-Minden a legnagyobb rendben-mondtam, mert a nagy kiakadás és minden is után el kellett a legnagyobb testvéremnek is mondanom a dolgokat.
-Na örülök neki! Várunk haza, csak ezért hívtalak föl-hallatszott a hangján a mosoly okozta derű.
-Okés további jó pihenést!-kívántam mert ők pedig Olaszországban nyaralnak az ő szerelmével.
06.19. Vasárnap
Reggel korábban keltem mint Max ezért figyeltem ahogy alszik.
-Ne bámulj- motyogta.
-Mért? Olyan jó képű vagy-mondtam nevetgélve, majd nyomtam egy puszit az ajkaira.
-Igen?-kérdezett vissza, majd már szemtől szembe figyeltük egymást.
-Ühüm-nyögtem, majd ajkaink egy hosszú forró csókban találkozott össze.
Az egyik legjobb ébredésemet követően fölkeltem az ágyból és elindultam a fürdőbe, hogy összeszedjem magam. Mikor készen álltam kiléptem a helyiségből és a bőröndből kinéztem magamnak egy fehér alapon virágos ruhát aminek v alakú kivágása szépen kihangsúlyozta a mellem és mellé egy nike cipőt vettem fel.
Max is időközben elkészült, rajta a szokásos csapat ruházat volt ahogy versenyhétvégéken általában mindig. Mikor ő is felvette a cipőjét kézen fogva indultunk meg a fekete autó felé ami kivisz minket a pályára.
A pilóta parádé fenomenálisra sikeredett és mikor vége lett Max egy mosollyal az arcán ballagott le a járműről. A rajt előtt szokásosan megint feszülté vált a hangulat, de miután megkezdődött a verseny mindenki egy kicsit fellélegzett. A verseny végén pedig Maxet intette le elsőre a kockás zászló ezért amikor kiszállt az autóból jól megölelgettük egymást és még egy csókot is kapott.
Abban a percben hihetetlenül büszke voltam arra, hogy a barátnője ként vehetek részt az ünnepségen ami utána következett. Későn értünk vissza a szobába és szinte azonnal is álomba merültünk ezzel boldogan zárva a mai csodás napot.
06.20.
Ébredés után nem sokkal már a repülőtéren ültem egy árva kis kávét fogva a kezemben, mert ma már indult mindenki haza. Ami azt jelentette, hogy ezen a héten Max alszik nálunk otthon ami miatt egy kicsit izgatott vagyok, mert így nagyon kell mindenre is majd vigyáznunk.
Viszont így Max először megismerheti a kisfiát ami azonban nagyon boldoggá tesz és nagyon örülök neki, mert 4 évet apuka nélkül töltött a kicsim még akkor is, ha nagyon nincs még képbe a dolgokkal.
Londonba érve anya kint várt minket a reptéren ezért boldogan rohantam oda hozzá egy nagy ölelésre.
-Szia anya!-borultam a nyakába.
-Szia kicsim-puszilt a hajamba, majd felnézett-szia Max! Kezdődjön a kaland!-ujjongott.
-Igen!-emelte fel Max is a kezét, de az arcán láttam a félelmet ami mosolygásra késztetett.
A hazafelé vezető út nagyon gyorsan eltelt sokat beszélgettünk és mivel anya tudta, hogy Maxnek elmondtam az igazságot ezért nem volt rest beszélni a kisfiunkról sem. Aki amikor hazaértünk egy óriási öleléssel fogadott engem, majd Maxre nézett és rám és megkérdezte.
-Anya ki ez a bácsi?-nézett az apjára.
-Ő anyu egyik legjobb barátja-kacsintottam Maxre aki értette a célzást, majd leguggolt hozzánk.
-Az én nevem Max téged hogy hívnak?-nyújtott neki kezet. Olivér először rám, majd Maxre nézett és végül így szólt-engem Olivérnek hívnak-mire ujjongtam egy aprót és Max arcán is egy hatalmas mosoly terült el, ez engem is mosolyra késztetett és bolddogságomba nyomtam egy puszit Olivér, majd Max arcára is.
-Iszonyatosan édes gyerekünk van-mondta miközben az ágyban feküdtünk kislámpa mellett.
-Tudom-mosolyogtam rá-az apjától örökölte-tettem hozzá mire Max egy boldog mosolyt villantott. Hirtelen pityent egyet a telefonja és a kijelző egy ismeretlen nő nevét jelezte ki aki képet küldött Maxnek.
-Ki az?-kérdeztem rá.
-Nem tudom, biztos valami fan-hagyta ennyiben, de engem nem hagyott nyugodni a dolog. Mi az, hogy csak egy fan? Már egyszer átvert ez az ember és nem tudom, hogy most higgyek e neki vagy ne. El kell kezdenem nyomozni különben megint úgy járok mint évekkel ezelőtt, nem szép dolog, de legalább így megbizonyosodhatok arról, hogy egyedül vagyok e, vagy megint megunt engem.
🌸🌸🌸🌸🌸🌸🌸🌸
Újabb rész! Szerintetek Max ezúttal is bűnös? Kiderül🤩
ESTÁS LEYENDO
Rég Elfojtott Vágyak {M.V.ff}✔️
Fanfic"𝒩ℯ𝓀ℯ𝒹 𝓃ℯ𝓂ℯ𝓉 𝓂ℴ𝓃𝒹𝒶𝓃𝒾 𝓂â𝓇 𝓃ℯ𝓂 𝓉𝓊𝒹ℴ𝓀" ~_kuzdok.erted_~ Az élet nem mindig egyszerű, sőt legyünk őszinték szinte sosem az. Ebben a könyvben megismerhetünk egy olyan párt akik évekkel ezelőtt is együtt voltak, de később bizonyos okok...
