"𝒩ℯ𝓀ℯ𝒹 𝓃ℯ𝓂ℯ𝓉 𝓂ℴ𝓃𝒹𝒶𝓃𝒾 𝓂â𝓇 𝓃ℯ𝓂 𝓉𝓊𝒹ℴ𝓀"
~_kuzdok.erted_~
Az élet nem mindig egyszerű, sőt legyünk őszinték szinte sosem az. Ebben a könyvben megismerhetünk egy olyan párt akik évekkel ezelőtt is együtt voltak, de később bizonyos okok...
Max vészesen közelített felém én pedig mindenhogyan (beleértve a tekintetemet is) próbáltam kifejezni azt, hogy most ez nem fog menni, nincs hozzá hangulatom satöbbi amit ilyenkor a a nők mondani szoktak, de nem. Max nem állt meg szemében égett a rég elfojtott vágy.
Amikor elég közel került óvatosan felemelt majd a teraszon heverő takaróra fektetett miközben csókokkal bombázott a nyakamon és az arcomon egyaránt. Mikor elérkeztünk ahhoz a ponthoz engem is eléggé sikerült felizgatnia még is tartani akartam magam az egyetlen és legfontosabb szabályhoz. Nincs szex.
Kezét óvatosan ellöktem ezzel megakadályozva a mozdulatot, majd mikor megértette lemászott rólam, majd mintha mi sem történt volna egyszerűen felállt, majd ott hagyott egyedül. Szívem heves dobogását és a váratlan fájdalmat a mellkasomban hanyagolva tápászkodtam fel, megigazítottam magamon az elcsúszott ruhadarabokat, majd beléptem a házba.
A lépcsőn felérve benyitottam a fürdőszobába ahol szembe találtam magam az éppen tust vevő Maxel. Egy darabig néztem, majd mikor egy váratlan pillanatban összetalálkozott a tekintetünk gyorsan kipördültem a fürdőből és berohantam a hálószobánkba.
Szinte pillanatok alatt összekaptam a cuccaimat és villám gyorsasággal átöltöztem. Mikor végeztem kipördültem a szobából és szerencsétlenségemre Maxel szemben találtam magam aki végigmért, majd fapofával elsétált mellettem.
Ebben a pillanatban nagyon megijedtem és urrá lett rajtam a pánik és meggondolatlanságomban megfordultam, utána kaptam és hosszasan először nem színészi csókkal megcsókoltam amire egy ugyan ilyen lett a válasz, majd eltolt és a szemembe meredt.
-Mi a baj?-kérdezte vágyakozó szemmel. Ó édesem ha te azt tudnád...
-Semmi, igazából csak ma nem volt hozzá hangulatom a barátaid meg az egész napos egyedüllét után nem is foglalkoztál velem-tettem olyan szemrehányást mi még engem is meglepett.
-Ez a gond?-nézett rám meglepetten, majd belekapaszkodott a vállain pihentetett kezeimbe-könnyen tudunk rajta változtatni-csókolt meg ismét. Az ismeretlen érzések és hormonok közepette fogalmam sem volt mi a helyes és mi nem. Egy pillanatra megfeledkeztem a magammal kötött egyességgel. Visszacsókoltam és ekkor már behúzott a hálóba és nem volt megállás.
06.01.
Reggel 7-kor keltem és elindultam a fürdőbe amikor észrevettem, hogy nincs rajtam semmi... Gyorsan megkerestem a Max által adott köntöst amit tegnap kaptam majd fölvettem és elindultam a fürdőszoba felé. Megmosakodtam fogat mostam és mire kiértem már Max ébren volt.
-Jól aludtál kicsim? - kérdezte mire magamban elhúztam a szám, de igazából csak mosolyogtam.
-Igen szívem! - válaszoltam a világ legnyájasabb hangsúlyán..
-Gyere ide - mondta és magához húzott majd adott egy csókot. A csókot befejezvén egy puszit nyomtam a szájára, majd ellépve mellette elindultam a szobánkba, hogy ezúttal rendesen felöltözzek. A ruhám nem állt semmi különlegesből csak egy farmershortot vettem és egy rózsaszín toppot.
A szobából kilépvén Max már nem volt ott ezért elindultam a lépcső felé, hogy a konyhában egyek valamit a tegnapi este után. Leérvén nagyon finom hagyma illat csapta meg az orrom ezért oda kaptam a fejem.
-De édes vagy!-csúszott ki a számon miközben azt néztem ahogyan Max reggelit készít nekem.
-Ez csak természetes-pillantott hátra, majd kacsintott egyet és már vissza is fordult a serpenyő felé.
-Amíg készül addig kiülök a teraszra oké?-léptem mellé, majd a kávéfőzőből töltöttem egy csészébe kávét, majd kiültem a teraszra és megcsörgettem a legjobb barátnőmet Helent.
-Milyen volt az estéd? - kérdezte perverz vigyorral a telefonban.
- Annyira nem fényes-mondtam, majd elmondtam mindent töviről hegyire miközben ő komoly arccal figyelt a végén egy kis csönd után megszólalt.
-Te belezúgtál-mondta ki a lehetetlent.
-Ez nem igaz!-tiltakoztam azonnal, ugyan is nem volt ilyen jel eszembe sem jutott.
-Egyszer már megtörtént tudtuk, hogy most is megfog-mondta tovább mire egy rosszalló fej után letettük a telefont. Még hogy belezúgtam. Hagyjuk már. Jó beismerem, hogy nem közömbös számomra, de azért valljuk be senkinek sem lenne az a másik ilyen különleges helyzetben...
A nap gyorsan elrepült igazából a telefonozáson és medencézésen kívül nem sok minden történt. Annak eredményeképpen, hogy ilyen nyugis napunk volt úgy döntöttünk bemegyünk a belvárosba és megnézzük milyen bulik vannak ilyenkor.
Este hat körül járt az idő amikor úgy döntöttem ideje elkezdetni készülődni. Igyekeztem nem egy nagyon kihívó ruhát felvenni és tényleg úgy kinézni mint egy barátnő, nem úgy mint egy friss hús. A tervem nagyon jól haladt Max a tenyerén hordoz és egyfolytában akar...ma este megteszem a terv fő attrakcióját.
A közeli éjszakai szórakozóhelyre 11-re értünk ezért már javában ment a tánc és a buli. Kikértem egy fröccsöt és két rövidet alapozásképpen miközben mögöttem Max figyelte minden lépésemet.
-Nem akarsz táncolni?-mosolyodott rám-
-De, menjünk!-nyújtottam a kezem amivel lesegített a bárszékről, majd behúzott a tánctérre. Az este legjobb pár perce következett. Max nagyon jó csípőmozgással rendelkezik és mivel én is jártam 5 évet táncolni nekem is megvolt az érzékem a dologhoz.
Harmonikusan mozogtunk együtt testünket ritmus rázta fel és a részemről kamu kapcsolatunk 5.-ik napján végre először őszinte mosoly terült el az arcomon. A fantasztikus pillanatot Max egy csókkal zárta. Ezt a pillanatot igyekszem sokáig nem elfelejteni.
Ahogy teltek az órák egy kicsit szétszéledtünk a bulizóhelyen végül mikor Max 2 körül már nem volt teljesen magánél hívtam neki egy taxit és hazaküldtem, mert nem akartam bébiszittert játszani. A fantasztikus pillanatunk hatására lemondtam arról amit ma este tenni akartam. Valamiért a belső érzéseim azt súgták ez nem lenne helyes most nem. Ilyen hamar ilyen gyorsan...nem lehet még vége.
A fejemet azonban nem tudtam józanul tartani ezért kisodródtam a normál szintből egészen addig, hogy szinte azt sem tudtam hol vagyok. Amikor kiindultam a helyről és végre szebad levegőt éreztem egy erős kezet pillantottam meg a derekamon.
-Maxy te vagy az? -néztem fel a srácra.
-Nem, de ezek szerint foglalt vagy-fogta a derekamat folyamatosan miközben lassan realizálta a dolgot.
- Nem láttad Maxet?-mondtam annak az embernek a nevét aki egész éjjel a fejemben járt.
-Milyen Maxnek?-kérdezett vissza teljesen jogosan.
-Hát Max Verstappennek-pontosítottam, mert egyébként így végiggondolva tényleg elég bugyután hangzott.
-Te neki vagy a barátnője?-változott meg teljesen a fiú arckifejezése.
🌸🌸🌸🌸🌸🌸🌸🌸🌸🌸🌸🌸🌸🌸🌸🌸🌸🌸🌸🌸🌸🌸🌸🌸🌸🌸🌸🌸
Ops! Esta imagem não segue nossas diretrizes de conteúdo. Para continuar a publicação, tente removê-la ou carregar outra.
Ennyi ünneplést megérdemel a könyv főszereplője és a címvédő +bajnokság jelenlegi vezetője! Imádom, és remélem lesz még egy pár izgalmas csata Leclercel ebben az évben, de azt sem bánnám ha már pár verseny múlva akár címvédést hirdethetnénk🤩❤️🏁
