Lilyth,a hajnal angyala

Problem,Bitch?

A hetek csak úgy teltek,folyamatosan csak a tanulás ment,a különórákon Pitonnal jól haladtunk,lassan már abba is hagyhatjuk. Az idő kezdett lehűlni,érezni lehetett már,hogy jön az ősz.

Egy szép,októberi reggelen lementem a tópartra,hogy kicsit rendberakjam a gondolataim. Az elmút hónap több változást is hozott.
Először is,Dumbledore professzorral azóta sem sikerült beszélnem,így úgy döntöttem hagyom,majd ha kellek,úgyis megtalál.
A második,hogy rájöttem,a kígyószememmel éjjel is látok,ami azért elég hasznos. Így 2 év után igazán ideje volt,hogy rájöjjek.
A harmadik,és a legfontosabb,hogy új barátokat szereztem. Jó,nem pont olyan mint Daph vagy Ced,de nyitottam mások felé,miután Daphne elbeszélgetett velem arról,hogy ne a múlt határozzon meg. Így Cloe és Jake állandó társaság voltak mellettünk.

Persze érezték,hogy még nem olyan a dolog;úgy értem,én nehezen barátkozok,igazából nem is tudom hogy kell,de Daph szerint jól megy.

Például Cloet már 4x is korrepetáltam Gyógynövénytanból,Jakenek pedig segítettem 2 beadandójában. Ez szerinte egy jó barátság kezdete.

Mikor egy hónapja arról beszéltünk Dracoval,miért nem közelítek emberek felé elgondolkodtatott.

"Hisz nem te tehetsz róla. Még csak fél éves voltál,mikor a szüleid meghaltak. Hogy védted volna meg őket? Ced pedig máshol volt. Nem a te hibád."

De igen Daph,az enyém. Én bíztattam Cedricet,hogy jelentkezzen,hiszen olyan bíztatóan és vidáman mesélt róla. Az apja is ezt szerette volna.
Végül mind azt nézték,hogy Potter nyert. Mi pedig Amosszal veszítettünk. Nem is kicsit.

-Ha nem jössz elő 1 másodpercen bellül,akár ki is vagy,itt helyben szarrá verlek.

-Hé!-huppant le mellém Jake-Ez nem ér,meg akartalak ijeszteni!

-Hát ez nem jött össze.-mosolyogtam rá.

Jake meg volt áldva egy olyan gyönyörű kék szemmel,hogy az óceán megirigyelte volna a színét. Kisgyerekes arca ellenére a szemében mintha egy 30 éves veszett volna el. Markáns állvonala, hófehér,egyenes fogai és azok a dús ajkak dalra fakadtak. Szőkés barna haja mindig kócosan árnyékolta be a szemét,bár néha lazán beletúrt. Az ikertestvére,Cloe ugyan így néz ki,lányban.

-Mit csinálsz itt ilyen kora reggel?-nézte ő is a fákat,meg a tavat.

-Gondolkodok. Szeretek eljárni sétálni,megvívni a saját harcaimat.

-Nem kellene egyedül,tundánk segíteni,Daphne,Cloe és én is.

-Tudom,csak egyszerűen nekem nehezen megy az,hogy másokkal osszam meg a gondjaimat. Daphot kivéve. Neki bármit el tudok mondani.

-Na és Malfoy?-nézett rám.

-Mi van vele?-húztam fel a szemöldököm.

-Igen csak sokszor látlak titeket együtt. Azt hittem a barátod.-húha öcsém,ne oda vezessen a beszélgetés,ahova gondolom hogy ki fogunk lyukadni.

-Igen,jóban vagyunk. Mindenkivel jóban vagyok,csak nem mindenkit tűrök meg magam mellett. Például azokat a Griffendéleseket,akik jelenleg is itt hallgatóznak mellettünk a láthatatlanná tévő köpenyben,őket nem igazán. Petrificus totalus!-olyan hirtelen kaptam oda a fejemet,hogy meg is roppant.

Jake azonnal felállt,és teljesen megrökönyödve nézte mellettem a megdermedt testeket. A köpeny külön volt,nem messze tőlük.

Persze mindannyian kidőltek,hisz nem számítottak rá,hogy látom őket. Idióták. Hőérzékelős szemem van,már azelőtt kiszúrtam őket,hogy elindultam.