12. Valami készül 1. rész

328 21 6
                                    

Tatsumi szemszöge:

El sem hiszem! Ennyi év, és a kulcs a kezemben van! Ráadásul nem is akármilyen kulcs. Hogy hiányzott már ez a vörös haj, ez a törékenynek kinéző test! Egy főnyeremény! Az enyém!
- Uram! - zavart félbe egyik munkásom.
- Mi az? - förmedtem rá.
- Ébredezik...
- Végre! A foglalás megkezdődhet.

Lassan sétáltam ki sátramból, amit az erdő mélyén lévő barlangban állítottunk fel. Van itt minden. Fegyver, élelem, ember, és az én főnyereményem! Szerencsére beadtunk neki egy kis tompítót, ha netalántán felébredne. Vajon milyem arcot vághat? Mérges? Ilyedt? Szomorú? Legyen az utolsó.
Nem messze van tőlem az ő sátra szerencsére, így bármikor beosonhatok hozzá ha úgy tartja kedvem.
A semmire való embereim egyből beengedtek hozzá a sátor ajtaját széttárva előttem. Szinte beviharoztam hozzá, amíg ő a földön fetrengve próbál szabadulni gondolom a láncoktól. Vicces vicces.
- Felébredtél drága?
- Mit adtál be nekem szemét? - kérdezte mérgesen. Hát a tippem most nem nyert.
- Csak egy kis nyugtató durci uraságának.
- Ne becézgess te beteg állat!
- Ez lesz a becenevem? Nekem tetszik!
- Elmebeteg...
- Porcelán baba.
- Ha mégegyszer beadsz nekem valamit, vagy nyulam bulamnak mersz szólítani, akkor az első dolgom lesz levágni rólad amit le lehet. - szólt vissza nekem.
- Hohó! Máris ezt akarod itt lent? Valaki nagyon beindulhatott.
- Perverz...
- Lassan kezdjük a tervem szóval készen kell állnod. Remélem túl is éled - kezdtem el nevetni
- Inkább meghalok most. - hajtotta le közben fejét.
- Na na! Itt csak pozitív hangulat fogadható el. Semmi delressziós gondolat.
- Gyere közelebb, és adok neked bőven negativitást.
Erre csak elmosolyodtam, majd hátatfordítva elindultam ki a sátorból.
- Gondolom tudod hogy szeretlek, de itt most majd tényleg meghallhatsz. Addig is pihenj drága.

Dazai szemszöge:

Még mindig az a szörnyű jelenet megy a fejemben. Tatsumi elviszi Chuuyát én pedig tehetetlenül állok lefagyva teljesen. Hiába gondolkodom mit tegyünk, egyszerűen lefagytam. Szedd össze magadat! Nélküled a többiek sem jutnak semmire.
- Dazai! - ordított fülembe Kunikida.
Pár nagy pislogás követte a reagálásomat, és észre se vettem hogy egy megbeszélés közepén vagyok éppen.
- Khmm. Nos! Hol is tartottunk? - adtam választ.
- Hol jártál eddig te féleszű?!
- Elméletileg megvan hol a bázisuk, és épp a megegyezésen dolgozunk a maffiával való munka miatt. - válaszolt nekem Atsushi.
Erre csak egy lenéző pillantást tudtam válaszul adni. Ha a maffiával kell együttműködni, akkor csak Chuuya jöhet számításba mellém. Azonban itt pont miatta kell összefognom velük bármennyire is nehéz.
- Dazai! - szólalt meg Fukuzawa. - Tudom hogy nem szereted a Maffiát, de most mindenképp mindegyikünk közös erejére szükség van. Ha Chuuya ereje elszabadul, akkor muszáj lesz kiiktatnunk.

Ökölbe szorítottam a kezeimet, ezzel is visszafogva dühömet. Jól tudom mit akarnak. Mindig is féltek az ereje nagyságától, és most Tatsumi kezében van. Képtelen lennék végignézni a halálát, ezért mindenképp gyorsan kell cselekednünk.
Lehunytam szemeimet, majd újra kinyitva magabiztosan Fukuzawa szemébe néztem.
- Intézkedem! - álltam is fel helyemről.
- Dazai! Hogy mersz lelépni a... - kiabált rám Kunikida.
- Csendben maradnál most kérlek? Ranpo! Hely?
- Erdő közepén a barlang. - bökte ki egyből egy zacskó chips eszegetése közben.

Kunikida megszeppenve nem szólt semmit sem, én meg kisétáltam a tárgyalóteremből, majd a váróteremhez értem. Ez is rá emlékeztet. Ahogyan itt unatkozott egész nap, de biztonságban legalább. Most meg... Na mindegy. Irány a mentőakció. Léptem ki az irodából.

Chuuya szemszöge:

Amikor felébredtem hát egyszerre fájt a fejem, és volt hányingerem. Miután Tatsumi bejött, akkor mégnagyobb lett. Olyan érzésem van mintha berúgtam volna, de még mindig józan lennék. Megláncolták a kezemet, így szabadulásra nincs nagy esélyem főleg így. Vajon Dazai elindult már? Inkább hagyjon meghalni! Mégis félek a gondolattól. Meghalni. Ráadásul még Dazai előtt. Nem! Ki kell szabadulnom most azonnal. Mindjárt jönnek így is gondolom mégegy adag drogot beadni. Még egy ok hogy miért is ne próbáljam ki véletlenül se. Ez nagyon szar érzés. Dazai! Vigyél ki!

Sötétség a múltban (Bungou stray dogs fanfiction) Where stories live. Discover now