Honey (Taekook ff)

2.ÉVAD 3.RÉSZ

-Olyan szótlan vagy. Történt valami, amiről tudnom kéne? -nézett rám felvont szemöldökkel Jungkook, miközben vacsoráztunk.
-Nem, nem történt semmi. -válaszoltam.
-Nekem nem úgy tűnik. Mit titkolsz előlem Taehyung? -kérdezte kicsit feszülten.
-Nem titkolok semmit Jungkook! Miért vagy velem ilyen? Normális választ akarok! Szerintem ideje lenne már ezt megbeszélnünk! Nem engedsz el sehova és alig akarsz hinni nekem, mikor azt mondom, hogy nem történt semmi az iskolába! Miért nem bízol bennem? -kérdeztem felháborodva.
-Nem benned nem bízom, hanem másban!
-Másban? Jiminen kívül nincs más barátom! Neki meg ott van Yoongi, aki a te barátod!
-És Jackson? Meg azok a fiúk akiket régen kielégítettél!? -csapott rá az asztalra idegesen, amitől picit össze rezzentem.
-Mégiscsak bennem nem bízol! Zavar a múltam és nem bízol bennem, mert a szemedben ugyan az a kis 16 éves ribanc vagyok, akit felszedtél a buliban! -emeltem fel a hangom, miközben bekönnyeztem.
Tudom, hogy ez a baja, hiszen egyszer már hozzám vágta. Engem is zavar a múltam és, ha tehetném változtatnák rajta, de sajnos nem lehet.
-Ne kombinálj! Nincs veled semmi bajom! De kinézem azokból a barmokból, hogy rád másznak!
-Szerinted hagyom? Te vagy a párom! Téged szeretlek!
-Ez nem jelent semmit! Emlékezz csak vissza, hogy egyszer már megerőszakoltak a mosdóban! Megteszik megint! Taehyung, miért nem fogod fel, hogy én csak téged féltelek, mert szeretlek?
-Akkor Jiminnel miért nem engedsz el sehova? Ő a legjobb barátom! Soha nem közeledtünk egymás felé szexuálisan!
-A vitát lezártam Tae! Menj fürdeni és feküdj le aludni! Én is mindjárt megyek.
-Nem! Én nem fogok csinálni semmit addig amíg választ nem kapok a kérdésemre! Régen sokat szeretgettél. Aztán hirtelen megkettyóztál és úgy bántál velem, mint valami kutyával! Pár nap múlva újra megint megszeretgettél, aztán megint bunkó voltál! Tudod milyen szar érzés, hogy reggel még puszikkal keltettél, de most meg már megint egy fasz vagy!?
-Menj fürdeni. -mondott csak ennyit mire felforgattam a szemeim, majd felálltam az asztaltól.
-Veled nem lehet megbeszélni semmit! -vágtam hozzá, majd elmentem fürdeni.
Ahogy beléptem a fürdőbe, elkapott a sírás és úgy kezdtem el levetkőzni. Én szeretem Jungkookot és nem akarom elveszíteni. Tudom, hogy nem fog eldobni magától, mert betegesen féltekény még egy fűszálra is, szóval szeret. Szeretjük egymást, de ez nem mehet így sokáig. Kikészít, hogy egyszer ilyen, egyszer olyan és, hogy kalitkába zár, mint egy madarat...

*Jungkook szemszöge*

Tudom, hogy csúnyán viselkedek Taevel, de nem tudom mit tegyek. Jackson és a hülye haverjai folyamatosan irogatnak nekem, hogy mit tennének vele. Rettenetesen felbassza az agyam, mikor olvasom, hogy "Jungkook olyan jó segge van Taenek abban a nadrágban, úgy megbasznám!" Párszor már összevertem őket, de amint begyógyúltak a sebeik, újra kezdték az egészet. Felnőtt férfiként tudnom kéne kezelni pár hormontúltengéses kamasz fiú terrorizálását, de valahogy nem megy. Hiába vertem meg őket, nem használt. A rendőrség pedig azt mondta, hogy nem tudnak mit tenni az ügy érdekében addig, amíg nem bántják Taet. Tehát az egyetlen megoldás az, hogy bezárom Taet, de ez nem megy másképp csak úgy, ha bunkó vagyok vele, mert ha szépen mondanám neki, hogy nem mehet sehova, egy idő után nem venne komolyan. Nem fogom megvárni míg azok a kanos állatok bántják őt...

Bárcsak tudtam volna róla, hogy mire készülsz este, amíg én alszok...