Haikyuu Oneshots Yaoi

Kuroo & Kenma

Az osztályok elosztása nem úgy lesz mint az animében pl:. Yaku, Lev és Kenma ostálytársak lesznek

Kenma

Már a harmadik ember lökött fel majdnem amit szokás szerint rezzenéstelen arccal tűrtem. Néha úgy érzem hogy teljesen láthatatlan vagyok.
Sikeresen átvergődtem magam a tömegen és beléptem az osztálytermembe, tekintetemmel egyből a padomat kezdtem fürkészni melynél az a két ember beszélgetett... khm kiabált egymással akik a legközelebb állnak hozzá hogy a barátaimnak nevezzem őket. Lassan elindultam feléjük mikor is Yaku észre vett.

- Jó reggelt Kenma azt hittem már be se jösz - mosolygott.

- Csak elaludtam - motyogtam eléjük érve majd leültem és gyorsan kipakoltam órára.

- Hát nem csodálom, láttam 4-kor még elérhető voltál. - nézett rám sejtelmesen Lev.

- És te miért voltál fent 4-kor? - kérdezte ingerülten Yaku.

- Yaku-san ezt most úgy kérdezted mintha az anyám lennél - forgatta meg szemeit a toronyóra.

- Nem az anyád vagyok hanem a pasid és nem akarom hogy megint bealudj matekon és nekem kelljen a fejedbe vernem a tananyagot - nézett rá idegesen Yaku hangját picit megemelve. Kezdődik.

- Na deee Yaku-san addig is többet vagy velem! - mondta nyávogós hangon Lev.

- De ha figyelnél órán mást is csinálhatnánk együtt - dörzsölte a halántékát a másik.

- És mit? - nézett rá perverzen Lev mire Yakunál elpattant a cérna.

- TE KANOS ÁLLAT! TUDOD KI FOG INNENTŐL... - és ez ment még jó pár hosszú percig mire a csengő megszólalt és mindketten duzzogva a helyükre mentek. Én mindezt mosolyomat elfolytva néztem végig. Csak a szokásos, mindíg ezt csinálják, de a látszat ellenére nagyon szeretik egymást, bár nekem is ilyen kapcsolatom lenne valakivel, jó inkább csak hasonló, kiabálások nélkül, de ki jönne össze egy asszexuális-sal?
Az óra nagyon lassan telt, de mikor meghallottam a csengőt egyből padomra dőlve próbáltam relaxálni hogy ne érezzem magam egy zombinak, viszont ez a felettem üvöltöző gerlepár miatt nehezen ment akik ott folytattáka vitát ahol óra előtt abba hagyták.
Így telt az idő egészen az ebéd szünetig mikor is a fejem már fájt attól a két idiótától ezért úgy döntöttem ismét megpróbálom átverekedni magam az ember tömegen és felmegyek a tetőre. Tervem a vártnál jobban sikerült mivel csak egy ember jött nekem, de olyan erővel hogy hátra estem, már készültem a becsapódásra mikor valaki megtartott. Nem láttam ki az csak miután újra stabilan álltam és megfordulva a suli "nagymenőjét" pillantottam meg. Na pont ő hiányzott a napomból. Rengeteg pletykát hallottam már róla. Elvileg egy egoista, nemtörődöm,  parasz csávó aki mindenkivel lefekszik a suliban, nemtől függetlenül. Nem is értem miért van érte oda mindenki. Tipikus rosszfiú. Idegesítő! Gondolatmenetemből Kuroo hangja szakított ki.

- Hahó! Jól vagy? Vagy sokkot kaptál? - legyezte előttem a kezét.

- Jól vagyok, csak elbambultam - motyogtam.

- Akkor jó. Amúgy Kuroo. - nyújtotta felém jobb kezét.

- Tudom - unott tekintettel fogtam meg felém nyújtott végtagját.

- Örülök hogy megismerhetlek Tudom-kun - kacsintott rám. Én pedig szimplán hátatfordítottam és elsétáltam. Hogy ez az alak milyen idegesítő. Utam ismét a tető felé vettem mikor az egyik ablakban megláttam Kuroo meglepett arcát tükröződni. Elmosolyodtam. Na mi van? Nem koptattak még le soha?
A nap többi része nyugodtan telt egészen addig míg az üresen maradt folyosón sétáltam kifele a suliból. Ekkor ugyanis valaki a falhoz nyomott kezeimet oda szorítva. Kuroo volt az.