Az Igazi

100 nap-2. rész

Minden a helyére állt! Megígérte, hogy bármikor megfoghatom a kezét, ha zavarja, úgyis elengedi. Így tehát úgy döntöttem, hogy amikor csak alkalmam van rá, akkor nem hagyom ki.....
Ennek örülök! Úgy néz ki a szívecskékkel sincs baj, azóta azt is megbeszéltük. Bár azóta sem értem hogy miért történt ez a változás és azóta is miért fordul elő néha, de így, hogy tudom, nem tettem semmi rosszat, nem ártottam neki, így már azért jó érzésem van. Hétfő este 21:11 van, Szofi éppen fürdik és borzasztóan hiányzik....holnap már végre megint láthatom. De most valahogy adott nekem egy kis motivációt. Változtatok egy nagyon minimálisat. Amikor csak tudom, megérintem, helyzettől függően, különböző módokon, a kezét amikor csak tudom, megfogom, adott helyzetekben a derekát is igazán megfoghatnám....na mind1, ezeken még agyalgatok, tervezgetek, aztán meglátjuk mi lesz. (Innen is üzenem Szofi, hogy nem tervezek előre semmit, csak elképzelek 1-2 szituációt😁😉)
Jaj, meg el ne felejtsem! A mai nap, amikor elkellett mennie valahova az apósomma......akarom mondani az apukájával, akkor amikor elköszönt, az utolsó szava ez volt:
-Szeretlek!
Ez annyira jólesett, hogy hirtelen minden problémám elszállt.....meg persze mégjobban hiányzik.....
Azért kíváncsi leszek, ha majd most, este elköszönünk, akkor is le fogja-e írni vajon.....
Aztán Szofi soha nem érti, hogy hogy tudok olyan sokat agyalni....hát így.
Na, most köszöntünk el és kaptam egy ilyen üzenetet:
-Remélem holnap már kicsattansz az egézségtől! Én is szeretlek téged! .......
Háááát.......egy biztos:
Most éppen nem az egézségtől, hanem a boldogságtól csattantam ki.....de nagyon!
Annyira szeretem őt! Egy ilyen üzenet és már biztos, hogy szépeket álmodok.......innen is jó éjszakát Szofi, nagyon szeretlek! Még zenét hallgatok, mert annyira boldog lettem, hogy így nem tudok elaludni egyelőre. De így imádom az estéimet!