Az Igazi

Hosszú idő...

Eltelt 2-3 hét és nem írtam ide. A pontos okát nem tudom. Egyszerűen csak nem történt semmi különösebb dolog velünk (sajnos), ezért nem láttam okát könyvet írni. Meg hát nagyon időm se volt....az iskola megkezdődött nekem is és Szofinak is. Talán most is csak lelkiismeretfúrdalás miatt írok ide. Nem tudom. A helyzet a következő:
Minden rendben van velünk. Volt 1 olyan hét, mióta nem írtam, amikor 3 nagyobb veszekedésünk is volt. Egyszerűen csak mindenbe belekötött, én meg mindig indulatból válaszoltam. Az utolsónál majdnem szét is mentünk....ez volt körülbelül 2 hete, akkor megfogadtam, hogy mostantól bármilyen veszekedéses szituáció áll fent, én a következőt fogom mondani:
-Igen Szofi, igazad van! Ne haragudj, többet nem fordul elő!
Bármilyen nehéz is lesz ezt leírni, elmondani, akkor is ezt fogom, mert ezzel bármilyen veszekedést elkerülhetünk.....véleményem szerint. Verset is írtam neki azóta.:

A szerelem sokszor nagyon nehéz dolog,
Életem nélküled, szimplán csak hiányos.
Napközben viszonylag sokat mosolygok, nevetek
De itthon a székemben, csak tiszta ürességet érzek.

Hiányzik az illatod, sajnos nem vagy mellettem,
Hiányzik mindened és nem tehetek ellene.
Csak arra gondolok, ahogy sétálunk a naplementében,
Kettőnk keze összeér, s megőrülök érted.

Amit imádok magamban, a legjobb dolog bennem,
Hogy képes vagyok, feltétel nélkül szeretni téged!
Ez így is marad örökre, akár akarataink ellenére is,
De ez ellen pedig te nem tudsz mit csinálni!

Egyszer belédszerettem, ez visszavonhatatlan!
A nézésed megbolondította a szép napomat.
Beleszerettem a mosolyodba, a nézésedbe,
Féltékennyé tettél egy ártatlan, szerelmes embert

Számomra az életem nélküled nem jelent semmit!
Új értelmet adtál nekem és megtanítottál szeretni!
Örökké hálás leszek azért, hogy megismerhettelek,
Nem tudhatom, még milyen vége lesz, de ezt tudom: SZERETLEK MINDÖRÖKRE!

Ezért is nagyon oda volt, úgyhogy megint sikerült elérnem, hogy boldog legyen! Ez meg ugye minden vágyam....ma október 12.-e van, kedd. Ma volt egy edzésünk. Elértem azt a szintet, amikor már a búcsúzásunk után 1 perccel is hiányzik. Elértem azt a szintet, hogy mindig csak egyre többet és többet akarok, de nem tudom eldönteni, hogy jó ötlet-e vagy nem. Erről majd még írok bővebben. Ez egy különlegesen ,,rossz" hét lesz, mivel csütörtökön elmarad az edzés és így egy alkalommal kevesebbszer láthatom a leggyönyörűbb teremtést a világon.....
Nehéz lesz kibírni péntekig....de valahogy csak sikerül.