Part 20 - Elkezdődött

897 44 0
                                    

Teljes téboly uralkodott a kviddics csapatban. Mindenki felvolt háborodva, hogy Harry miért pont most szerzett büntetőmunkát Pitonnál és páran azt motyogták az orruk alatt, hogy veszett ügy a meccs és a Hugrabug elkönyvelheti azonnal a győzelmet. Egyedüli, aki örülhetett volna, hogy játszhat az Dean volt, de amióta szakítottak Ginnyvel csak feszengett a csapatban és ő is ugyanolyan lelombozott volt, mint mindenki más.

- Jól van, srácok – kapta a seprűt a lába közé Ginny. – Vár ránk egy meccs, amit megkell nyernünk – mondta büszkén kihúzva magát.

- Te hiszel ebben? – kérdezte Katie elhúzva a száját.

- Hinnem kell. Hé, figyeljetek! – tapsolt kettőt, mire az egész csapat rámeredt. – Az a dolgunk, hogy az utolsó pillanatban amikor már egyértelmű, hogy vesztünk akkor is küzdjünk...és most egyértelműen van esélyünk, szóval ne halljak még egy kételkedő gondolatot! Megértettétek? – kiabálta Ginny, hogy mindenki jól hallja.

- Akkor hát nyerjük meg a meccset! – vigyorogtam, mire a többiek tapsolva megragadták a seprűiket és vártuk, hogy Madam Hooch megfújja a sípját. A kvaff máris a levegőben volt és a hat hajtó óriásian gyors sebességgel röpködtek egymás körül, hogy megtudják szerezni a labdát. Ezután Ritchivel egyszerre emelkedtünk magasabbra, mivel már a gurkók is kirepültek a ládából és az egyik szinte azonnal célba vette a három pózna előtt köröző Ront. Egy másodperccel később már ott is termettem és elütöttem az ellenséges csapat felé. Demelzánál volt a kvaff, aki gyors sebességgel közelítette meg a Hugrabug póznáját, majd egy másodperccel később már be is dobta a labdát. Vezetett a Griffendél 10-0-ra és innen már nem is volt megállás.

***

- Nyertünk! * – kiáltotta Ron torka szakadtából a belépő Harrynek, aki azonnal leeresztette a feszült vállát. – Nyertünk! 450-140-re nyertünk! * - Harry szétnézett a klubhelyiségbe, ahol mindenki ünnepelt és szemével valakit keresett. Pontosan tudtam, hogy kit keres, mert végre megállapodott a tekintete a felé igyekvő Ginnyn. Nem is tétovázott sokat, ahogy a lány körbefonta a karjaival bizonyára, hogy megölelje őt, Harry megragadta Ginnyt és nem törődve az őket néző emberekkel megcsókolta a vörös hajú lányt. Szenvedélyes csókra sikeredett, Harry makacsul húzta magához Ginny vékony derekát és olyan éhesen csókolta őt, mintha az élete múlna rajta. Ron álla a földet súrolta, mindenki más néma csendbe nézte a jelenetet, én pedig Hermionéval vigyorogva néztem össze amolyan 'végre' nézéssel.

Amikor lihegve elváltak egymástól Harry azonnal Dean és Ron tekintetét kereste. Dean egy kissé elvolt keseredve, de Ron végül fájdalmasan, de megvonta vállát és tisztán letudtam a szájáról olvasni ezt két szót: Ha muszáj...

Hangos nevetésben törtem ki Hermionéval együtt, mire a tömeg is végre feloldódott és ment tovább a buli, voltak olyanok, akik még gratuláltak is a friss párosnak. Katie mellettem elhaladva szélesen mosolyogva a kezembe nyomott egy vajsört, majd menet közben elkiáltotta magát.

- Jól játszottál, Malfoy. Le a kalappal! – vigyorgott. Elnevetve magam megköszöntem a bókot, majd csatlakoztam Ronhoz, aki versenyszerűen kezdte el inni a vajsört. Koccintottam vele, majd a többiek bíztatására amilyen csak gyorsan tudtuk megittuk.

- Ó, hogy az a! – löktem vállon, mivel egy korty híján győzött le. Ron csuklásba tört ki, de még így sem tűnt el a fejéről a széles vigyor, én pedig csak a fejemet ráztam nevetve a fiún.

Valaki ekkor megkocogtatta a vállamat, mire felvont szemöldökkel megfordultam. Egy negyedikes fiú kissé ijedten pillantott rám, majd a torkát megköszörülve beszélni kezdett.

- Draco...Draco Malfoy vár téged a portré előtt – cincogta.

- Ó, kösz – lepődtem meg, majd figyeltem ahogy a fiú amilyen gyorsan csak tud elhúz mellőlem. Bizonyára Draco nem túl kedvesen küldte be őt utánam. Letéve a vajsöröm üres üvegét ellenőriztem a pálcámat a zsebembe, majd elindultam a portré fel. Még átöltözni sem volt időm a vörös-arany csíkos pulóveremből és piros taláromból (talán ez a két dolog volt az egyetlen ruhadarabom, ami nem fekete volt), így a vállamat megvonva kiléptem a folyosóra, majd körbe fordulva azonnal megtaláltam Dracot.

Nira Malfoy és a bájitalmester meséjeDonde viven las historias. Descúbrelo ahora