Belém szerettél?! - Shinkami

IX

Egy idő után belefáradtam a hallgatásba és igen hamar elaludtam majd egy pár óra múlva már nem az asztalnál hanem Shinso kényelmes és illatos ágyában ébredtem. -Na sikerült felkelned?- motyogta Shinso mély hangján miközben a laptopját bámulva ült asztalánál. -Ajh hogy lehetek ekkora idióta- sóhajtoztam közben nagy nehezen felültem -Hát mások bámulása fárasztó lehet- le csukva laptopját fordult felém -Nem vagy mérges hogy bealudtam?- néztem lila szemeibe kicsit félve a reakciójától -Hát úgy alapjáraton nem örültem volna, de tíz perc után el aludtál utána eltelt 15 perc és megírták hogy holnap nincs tanítás- fújta ki magát  -És ha nincs ellenedre, már pedig valószínűleg nincs, itt aludhatsz, anyum nem akar egyedül haza engedni- mondta halvány mosollyal az arcán -MÉG SZÉP HOGY ITT AKAROK!- csillogó szemekkel mondtam a kelleténél kicsit hangosabban és most kivételesen Shinso nem el csitított csak nevetett rajtam egyet.

Ezután mivel már hat óra körül járt az idő mentünk vacsorázni ahol már Shinso anyukája várt
-Na szóval hogy döntöttél Kaminari?-  egy kis idő után szólalt meg mosolygva a nő én meg teli szájjal próbáltam a lehető leggyorsabban lenyelni az ételt hogy válaszolni tudjak. -Szívesen maradok természetesen csak akkor ha nem vagyok teher!- nagy nehezen de végül ki nyögtem válaszom. -Dehogy vagy terhünkre! Örülök hogy Shinso végre hívott ide egy ilyen normális fiút- a mondat hallatára kicsit meglepődve néztem Shinsora hogy ezt mégis hogy értette az anyja. Vannak nálam nem normálisabb barátjai? Létezhet ilyen?

Hamarosan befejeztük mindhárman az étkezést így Shinso mondta hogy ő elmegy fürödni addig én nyugodtan csináljak bármit, ami először annyiból állt ki hogy leültem a kanapéra és bámultam ki a fejemből mikor egyszercsak hirtelen meg pillantottam egy emlék könyvet amin az állt hogy “Shinso Hitoshi baba kori képek„ ki olvasva ezt az egy mondatot egyből pattantam fel és indult is a konyhába. -Aiko, találtam Shinsoról egy albumot, meg nézhetem?- vigyorogtam a pultnál ülő nőre. -Persze nyugodtan, nagyon aranyos képek készültek róla amikor még baba volt- mosolygott vissza erre én egyből futottam is vissza a nappaliba kezembe kapva az albumot és vissza huppantam a kanapéra ezzel neki látva a képeknek.
-Mit nézel ekkora vigyorral az arcodon?- a fürdőből kiérve Shinso meg pillantotta a hatalmas mosolyt az arcomon amit az aranyos képek csaltak ki belőlem. -Egy albumot rólad- mutattam az éppen következő oldal képeire mire Shinso léptei fel gyorsultak ezért én ösztönösen egyből fel álltam. -Az tele van kínos képekkel rakd le!- kezdett el kergetni a nappaliban mire én inkább menekülőre fogva meg indultam a szobája felé ami nem volt valami okos ötlet. -De tök aranyosaak!- húztam el mondandóm majd mikor épp csak beertünk a szobába Shinso utolérve fogta meg a csuklóm ami azt eredményezte hogy én elvesztettem az egyensúlyom így egyenesen az ágyára estem ahová természetesen húztam magammal így én feküdtem az ágyon ő pedig felettem támaszkodva, lihegve nézett kicsit idegesen a szemeimbe és ezt csináltuk öt percig mikor annyit vettem észre hogy lila szempárja már ajkam és szemem között cikáztak. -Shin...so- próbáltam meg akadályozni az épp felém közeledő Shinsot aki meg sem hallva még tovább hajolt amikor már csak egy pár centi távolság volt ajkaink között így leheletét már-már saját ajkaimon érezhettem.
-Fiúk kérték valami üdítőt, nasit vagy valamit?- nyitott be Aiko mire Shinso egyből fel pattant -Persze anya de ne járkálj feleslegesen hozok én valamit- ezzel ki is sétált a szobából. EZ MÉGIS MI A FRANC VOLT? És miért idegesít hogy meg zavartak? Megint megcsókolt volna? És ha igen miért nem ellenkeztem?! -Ez közel volt- fújta ki magát Shinso visszatérve a konyhából. Akkor tényleg meg akart csókolni...de hát....mi nem vagyunk... melegek? -Kaminari jól vagy?!- újra felém kerülve nézett rám kissé aggódva mire én egyből fel ülve csúsztam ki alóla -Persze, tudod a nagy Denki Kaminari semmitől sem parázik be- nevettem fel mire Shinso is sokkal nyugodtabban visszaült az ágyra -Csak ne játssz velem- motyogtam el a végét. Várjunk...MÉGIS MI?! Hogy a francba mondtam ezt?! És ha csak tényleg a pillanat heve volt?! -Pedig jó volt- nevetett fel halkan. -Most úgy csinálok mintha nem hallottam volna és elmegyek zuhanyozni- oldalaztam ki a szobából mosolyogva.

Tíz perc alatt le is fürödtem így mivel nagyon unatkoztunk ezért leültünk filmet nézni. És én már az első filmnél beadtam a derekam és kezdtem el álmosodni ezért tudatlanul de elaludtam shinso vállán feküdve.