i find peace in the rain

16

Hercegnő...
De ki lesz a Hercege?

Amaya Morrigan az összegyűrődött lepedőjén, sóhajait kényszeresen visszatartva vonaglott, míg Mattheo Riddle felegyenesedve nyalta végig ajkait és elismerően nézett le a lányra.

- Isteni vagy! - mondta és megtámasztotta kezeit az említett feje mellett, hogy egy csókot tudjon nyomni a szájára, majd legördült róla és mosolyogva figyelte tovább, ahogy Amaya a levegőt kapkodva, csillogó szemekkel nézi a plafont. - Mondtam, hogy tetszeni fog.

Amayának azonban ez sokkal több volt, mint amit szavakkal ki lehet fejezni. Már Mattheo érintései is elképesztőek voltak, de amikor nyelvét érezte meg a bőrén és a forró nyála csordult végig magán... Felülmúlt mindent.

Mielőtt még elmélyülhetett volna gondolataiban, kopogás zavarta meg a pillanatnyi csendet.

Félelemmel telve néztek egymásra és gyorsan kezdték kevésbé kellemetlenné és egyértelművé tenni a szituációt, ám a kapkodás közepette, egyikük sem vette észre a padlóra repült, csipkés alsóneműt...

Amaya még ajtónyitás előtt ellenőrizte, hogy szoknyája le van hajtva, majd lenyomta a kilincset. - Draco...! Szia! - nyújtotta meg kissé a szót.

A szőke furcsán végignézte az ajtófélfának támaszkodó lányt. - Felkeltettelek? Olyan kócos vagy, mint aki egy hete nem fésülködött.

Amaya arca egy pillanat alatt pirossá vált és újra felvillantak a képek, ahogy percekkel ezelőtt derekát a matracba nyomva, hátát megemelve és fejét hátrahajtva kapaszkodott a lepedőbe. - Nem, nem aludtam... Csak forgolódtam.

- Hát rendben... - ráncolta a szemöldökét és közelebb hajolt hozzá. - Kibontottad már az ajándékod?

- Ami azt illeti, - állt lábujjhegyre, hogy takarja a fiú szobába belátó lehetőségét, több-kevesebb sikerrel. - még nem.

- Rendben akkor nyissuk ki együtt. - mosolyodott el kisfiúsan.

- De azt mondtad, hogy akkor nyissam ki, ha egyedül vagyok. És nem vagyok egyedül, ha te is ott vagy! - kereste a lány a kifogásokat.

- Maya. - siklott a keze a derekára. - Engedj be! - mondta és egy pillanattal később már arrébb is húzta a lányt és belépett a szobába.

Amaya már készült a pillanatokon belül bekövetkező háborúra de meglepetten fordult a fiú után, amikor annak egy szó sem hagyta el a száját. Ő csak nyugodtan megfogta az éjjeliszekrényen lévő dobozt és azzal együtt ült le az ágyra.

Azonban az a szokásos reccsenés helyett egy kissé furcsa hangot adott ki. Mintha valaki... Megterhelten nyögött volna egyet.

Draco az este folyamán sokadjára nézett furcsán a lányra, aki gyorsan kapcsolt és köhögött egy párat, mintha eddig is kapart volna a torka, majd gyorsan leült mellé, mielőtt még a fiú úgy dönt, hogy rákérdez.

- Szóval... Mi van benne? - kíváncsiskodott.

- Derítsd ki. - mosolyodott el féloldalasan a szőke.

Amaya a kezébe vette a dobozt és kibogozta az azt körbekötő szalagot. Lassan felnyitotta a tetejét és a szeme elé tárult egy szépen összehajtott, zöld, bársonyos anyag. Kiemelte a dobozból és meglátott egy csodálatos báli ruhát.

- Én... Nem tudom mit mondjak. - a lánynak az arcára fagyott a mosolya. A ruha valóban tetszett neki, pont olyan volt amit elképzelt. A baj csak annyi volt, hogy fél órával ezelőtt, valaki másnak mondott igent. Aki személy szerint, pontosan az ágya alatt feküdt és nehezen fogta vissza magát, hogy ne másszon elő, kezében azzal a bizonyos eltévedt alsóneművel.

- Úgy fogsz benne kinézni, mint egy Hercegnő... Az én Hercegnőm.

író: Ti kit választanátok Amaya helyében? Draco vagy Mattheo?