Előző részből:
"-Rendben. De majd meg nézzük Márk ma esti adását? - kérdeztem. Körte egy elfojtott mosollyal nézett Márkra..."
-Mi folyik itt?-tettem csípőre a kezem.
-Semmi-legyintett Körte, majd összenézett Márkkal. Fiúk, Bah!
Elköszöntem Márktól (khm), majd beszálltam Körte kocsijába. Boldog voltam. Nem lehetett letörölni a vigyort az arcomról. Boldog voltam. Igazán boldog.
-Gyerek...-szólalt meg Körte, mire felé kaptam a fejem-Csak... tudod... örülök, hogy boldog vagy-mondta kissé feszülten. Eléggé meglepődtem. Nem szokott ilyeneket mondani. Ezt szóvá is tettem.
-Körte, te mikor lettél ilyen nyálas?
-Ezt történik velem, ha Márkkal egy légtérben vagytok. A nyálas kapcsolatotok szelleme átragad rám-röhögött, mire megcsaptam a karját.
-Hé!-szóltam.
-Nyugi Gyerek csak viccelek-vigyorodott el, majd elkomolyodott-Egyébként... Márk tényleg szeret téged. Elhiheted. Jelentette ki kissé váratlanul, mire olyan széles mosolyom lett, hogy szerintem felkértek volna, hogy legyek a reklámarca egy fogkrémnek.
Körte kitett otthon. Elköszöntem tőle, majd megvártam míg elhajt. Sarkon fordulva beléptem a házba. Anya éppen reggelit készített. Palacsinta. Erről eszembe jutott a "palacsintacsatánk" Márk. Mintha tegnap lett volna!
-Szia Beki!-köszönt anyu. Odamentem hozzá, majd megöleltem.
-Szia Anyu! Lili?-kérdeztem. Ha anya palacsintát készít, mindig izgatottan várja, hogy kész legyen. Nem csodálom. A nutellás palacsinta isteni!
-A szobájában-mondta, mire felmentem hozzá, de előtte bekopogtam a szobájába.
-Igen?-kiáltotta. Beléptem a szobájába. Odarohant hozzám és átölelt.
-Szia Beki! Hogy vagy?
-Jól, miért?-kérdeztem.
-Már meg se kérdezhetem a nővéremtől, hogy hogy van?-hitetlenkedett a húgom.
-Ugyan dehogy-ráztam meg a fejem és újra átöleltem.
-Lányok, kész a reggeli!-kiáltott le Anyu. Mi lerohantunk. Nutellás palacsinta!
Leültem és megkentem nutellával a palacsintámat. Mondtam már, hogy szeretem a nutellát?
Reggeli után felmentem a szobámba és igazából nem igazán csináltam semmit. Hallgattam a zenét és az Insta profilomat néztem. Na meg Márkét. De psszt!
Amikor már csak másfél óra volt az adás kezdetéig elkezdtem készülődni. Egy fekete felső, a fekete szaggatott farmeremmel. Kissé hideg volt, ezért rávettem a bőrdzsekimet.
Mikor Körte dudált elköszöntem Anyuéktól és kiléptem az ajtón. Beültem Körte autójába.
-Na és izgulsz Gyerek?-kérdezte Körte, mire értetlenül néztem rá.
-Miért, kéne?
-Nem. De mindig feleslegesen aggódsz-mondta, mire elkerekedett a szemem.
-Hé!
-Jó, bocsi-röhögte el magát. Ma vicces kedvében van. Kár, hogy nem mindig tudom értékelni Körte humorát.
A házhoz érve kiszálltam az autóból és benyitottam a házba.
Szokásos őrület volt. Aszádék piát kerestek a hűtőben, Daniella egy lapáttal(?) csapkodta a fejüket. Evelin és Pabló röhögtek valamin, Anti Daniellát próbálta csillapítani, és ha ez nem lenne elég, valami őrült rockzene bömbölt. Én pedig megsüketültem. Auch.
-Áh, a franc akart tinikkel dolgozni fogta a fejét fájdalmasan Körte. És őszintén? Megértem.
A Pop/Rock kezdetére kicsit megnyugodtunk. Kikapcsoltuk a zenét és vártuk a műsor kezdetét. A műsor alatt nem bírtam eltekinteni attól, hogy Márk milyen remekül nézett ki. De ezt sosem mondom neki, két okból sem. Az első az, hogy pontosan tudja, hogy így érzek. A második az, hogy az egójának nem tenne jót, ha az én számból hallaná.
Mikor végeztek a műsorvezető kilépett a színpadra.
-Nagyon izgalmas estén vagyunk túl. Az előadók szárnyaltak, ügyesek voltatok! De a mai este tartogat még egy kis meglepetést. Az egyik zsűritagunk szeretne pár szót szólni. Szóval fogadjátok szeretettel Nagy Márkot a színpadon!-kiáltotta, mire értetlenül néztem körbe. Mi a...
A többiek nem voltak túlságosan meglepettek, ezáltal én még kevesebbet tudtam felfogni.
-Sziasztok!-lépett fel Márk a színpadra lazán.-A műsorvezető jól mondta, az este bámulatos volt. Az előadóknak mondom, nem volt könnyű dolgom. Mindenki előadása jó volt, ezért is volt nehéz. Na de térjünk rá a lényégre. Biztos kíváncsinak vagytok, hogy miért jöttem fel ide-mondta, mire a versenyzőktől egy gyér "igen" hangzott el a versenyzőktől.
-Oké. Igazából egy valakihez szeretnék szólni. Akiről pontosan tudom, hogy most ezt az adást nézi a TV előtt értetlenül. Beka!-szólt. Én éppen egy Popcorn-t akartam a számba venni, de megdöbbenésem miatt kiesett a kezemből. A pulzusom az egekbe szökött és kikerekedett szemmel vártam mit akar Márk tőlem, a Pop/Rock sztár leszek! 50. adásán, élő közvetítés alatt.
-Te vagy a leggyönyörűbb lány, akivel valaha találkoztam. Árad belőled a kedvesség, a szeretet és az odafigyelés. Amikor veled vagyok nem egy önelégült baromként viselkedem. És te megtanítottál erre, amire 19 év alatt senki nem tudott. Az első találkozásunk óta ezt a pillanatot vártam. Nagyon fontos vagy nekem, ezért teszem fel ezt a kérdést.
Hozzám jönnél feleségül?-kérdeztem, mire a pohár kiesett a kezemből. Nem tört el, de szerintem, a boldogságmércém nem úszta meg sértetlenül...
