Akkor mégsem 𝘶𝘵𝘢́𝘭𝘫𝘶𝘬 egymást? (Azahriah-Paul Street ff.)

-7-

Még bambán szerintem 2 percig ott ültem, míg végül a tanár rám nem szólt. Kiadtam én is a dolgozatot és kisétáltam, míg Kinga hátamnak nem ugrott.

- Bent hagytad a táskád ügyefogyi. - nyújtotta ide a tárgyat én meg elvettem. - Miket mondott Attila?

- Emlékszik mindenre. - nyögöm ki, mire egy olyan fejét vág, hogy "Nem ez az egyetlen probléma"
- Mi van már?

- Nézd.. - nyújta ide a telefonját, amin egy videó játszódik le. Valaki felvette ahogy belép a szobába és én és Ati egymás ajkaira vagyunk tapadva. Ez még az elején készülhetett. Ez így még rosszabb, hogy tudják, hogy történt valami.

- A faszom bele! - löktem arrébb a telefonját, szerencse, hogy elkapta, mert összetört volna. - Ati látta?

- Mindenki látta már! - feleli, bennem meg egy világ esik össze.

A sok-sok megvető pillantást nehezen tudtam elviselni. Egyszerűen meghaltam belül, miközben az emlékek faltak fel. Vágom, mondtam valamit Atinak, de előtte ő mondott valamit. Asszem kérdezett. Hallani hallom a fejembe de egyszerűen nem értem. Erre kéne emlékeznem?
Sikerült, nehezen, de sikerült elkerülnöm a fiút. A videót már az egész iskola látta, még biztos tanárok is. Égő..

Kinga egész nap nyugtatott a hazafelé vezető úton is folyton ott volt.

- Teszek róla, hogy lekerüljön!  - ölel át. - De beszélned kéne Atival.

- Hagyj, fasz beszél vele! Nekem nincs hangulatom hozzá! Utálom őt..

- Mégis keféltél vele.

- Nem emlékszem!

- De, egésznap arra gondolsz! Leállíthattad volna! Hisz nem is ittál semmit!

- De ittam és sokat adott rá az is, hogy Zoli szakított velem akkor!

- Akkor Ati ajkaitól részegedtél meg vagy mi a fasz?! - kérdezte egyre idegesebben.

- Bazdmeg Kinga! - vágom hozzá

- Bazdmeg Melissza! - válaszolta és sarkon fordulva ott hagyott az úton. De jó, még a legjobb barátommal is sikerült összevesznem!

Haza toppanva, anya még sehol, szerencse. Ilyen állapotban ne is lásson. A konyhába siettem inni valamit, mikor egy cetlit láttam a hűtőn az enyém mellett.

Üzleti út mi? Anyám itthagyott 3 napra egyedül! És egy cetlibe mondja el?! Kösz szépen!

kedd (másnap)

Reggel valamikor 10 körül kelhettem fel. Este belázodtam, így nem mentem ma. Mikor felkeltem egyből a telefonomért nyúltam. Adri küldött egy üzenetet. Adri egy kedves lány a 10.b-ből a büfénél szoktunk beszélni.

Adri : Ez durva! *Link fájl csatolva*

Megnyitottam. Ez Ati hangja? Hisz ezt ő énekli! A klipben is ő van. Bár a megtekintés elég kevés rajta viszont ez a hang..a testem egy újabb fajta bizsergés járta át. Mi a fenét vált ki belőlem ez a srác? Miután végig hallgattam csak néztem, hogy "MIAFASZ". Kikapcsoltam, mielőtt újra elindítanám. Nem is tudtam, hogy szeret énekelni..

Pár óra eltelhetett már, mikor a csengő szólalt meg. Gyanútlanul mentem ki az ajtóhoz. Aki ott állt.
Ati a fasz beléd..

- Te mit keresel -

- Leckét hoztam, mivel ma nem jöttél. - tekintet végig a pizsama szettemen, ami egy bő póló, és egy melegítő nadrágot takart. - De nem is készültél fel. Baj van? - lépett beljebb.

- Hé nem kell játszani az aggódó barátot! Utáljuk egymást, és ez maradjon is így. - csuktam be az ajtót. A szobám felé indultam, Ati követve a példám.

- Ha annyira utáljuk egymást.. - hajtotta be a szobám ajtaját - Miért csókoltál vissza?

- Én nem - néztem rá fészekfejűre. A szívem felrobban, a vérem az egész testemben felmelegszik. Jó érzően remegek ha látom. Nem-nem lehet, hogy én..

- Te? - lépett felém közelebb. Mellkasára rakva a kezem arrébb löktem.

- Ne, a végén beteg leszel. Azért nem mentem mert lázas vagyok..

- Oh..jobbulást azért. - feleli - De te?

- Én..nem akartam visszacsókolni!

- De megtetted Melissza! - förmed rám. A hangjában valami aggódás van. Olyan féle amit nem akarok kimondani..

- Először hívsz a nevemen..- mondom el-el csukló hangon. Erre csak előveszi a könyveit, abból egy lapot, és felém nyújtja.

- A lecke. Minden le van írva. - átveszem.

- Köszi..

- Én..én megyek.. - ment kifelé a szobámból. Miért lett ilyen? Mi van vele?

- Várj Ati! - szaladok utána.

- Mi az? - fordult hátra.

- Mi történt az nap este? - kérdeztem komolyan.

- Ha nem is emlékszel lényegtelen. Már mindegy. - mondja és szomorúan mosolyog egyet. - Bocs ha zavartalak - lép ki az ajtón.

Sose láttam ilyennek..ez így.. rettentően..fáj..Nem hiszem..Kinga erre annyit felelne, hogy..Ati szeret engem..?

—