Álomból valóság ( Javítás alatt)

26.

-Minden este hívni foglak ha lesz időm akkor küldök üzenetet is ! Nagyon vigyázz kérlek magadra ! Meg persze a picikre !!- hajolt hasamhoz Yibo majd gyengéd puszit nyomott rá , fel egyenesedet számat se hagyta ki . Nagyon gyorsan eltelt ez az egy hét , most kezdődni az új sorozata .. én pedig addig anyuékhoz lettem " száműzve " .. Azt mondta Yibo hogy a tudattól hogy nem egyedül vagyok otthon nyugodtabb lesz a lelke... Nem mintha egyedül nem tudnék boldogulni..
- Vigyázz magadra ! - imtettem neki , végig figyeltem ahogy a kocsi eltűnik az udvarunkról .
- Gyere Xiao , szeretnél enni valamit ?!- kezdet anya befelé húzni a házba , tessék kezdődik .
- Anyu , jól esne egy kis csokis kovi ubi .. - éreztem már az ízét a számban , Yibo ki nem állhatja a világból is képes kifutni tőle..
- Fúj.. Komolyan meg fogod enni ..? - hallottam meg apa furcsa hangját mm

Azt hiszem ugyan azok a véleményen van mint Yibo ..
- Édesem ne kezd ! Egy terhes " nőnek " különleges étvágya van ! - simitott végig anya a fejemen , én pedig csak tömtem magamba a " mennyei " étket .
- Xiao szívem , lenne kedved eljönni velem vásárolni ?!- még jó hogy mondta egyébként teljesen el felejtettem ..
- Elfelejtettem . Anyu el tudnál jönni a vizsgálatra?!- kérdeztem kis kutya szemekkel , jó egyébként tudom hogy mi a válasza . Gyorsan felálltam a székből majd az előszobába siettem és fél vettem a kényelmes torna cipőm. Legalább ki élvezem még azt az időt amíg tudom hordani .. Nagy hasam lesz képtelen leszek felvenni.. vagy bekötni..
- Az ma van ? Óra érünk időbe?!- sietett utánam a fuvarozóm .
- Küldök egy üzenetet az orvosomnak hogy késni fogok egy kicsit . Fontos a mai vizsgálat hiszem ma tudom meg a babák nemét ! - hadartam el a szöveget , a kocsiba enyhén kapkodva vettem a levegőt.

- Azért ne erőltetesd meg magadat szívem , tudod hogy amikor egy ember terhes nehezebben bírja a dolgokat . Olyankor hogy a kicsiknek legyen elegendő helyük a szervek össze vannak nyomva . Szóval inkább lassabban de biztonságosan !- simitott végig újból arcomon majd elindultunk .
- Egyébként Yibo hogy fogja meg tudni hogy milyen neműek lesznek a gyermekei?!- kérdezte érdeklődve anya .
- Arra gondoltam hogy csinálhatnánk neki egy ilyen meglepi bulit majd , ahol megtudja !- mosolyodtam el magamba .
- Remélem hogy jobban meg fogják magukat mutatni mint te . Te már akkor is ilyen felénk voltál!- nevetés el magát anya , persze hát ez hozzám tartozik. Mindig is félénkebb voltam mint a kortársaim de szerintem ez nem olyan nagy probléma .. nem gátolja a mindennapi életem .

***

- Jó napot! Elnézést hogy késtem , Ő itt az anyukám!- mutattam magam mellé , anya és Dr. Cheng kezet fogtak . Aztán rám nézet az orvos .
- Semmi baj Xiao ! Gyere feküdj le és nézük meg azokat a babákat!! - le vettem a pulóverem majd lassan fel ültem az ágyra . Polomat fel húztam mellemig majd el feküdtem a nem igazán kényelmes ágyon. Bár ez nem is arra szolgál hogy az ember itt aludjon.
Dr. Cheng óvatosan a hasamra kente azt a hideg zselét majd elő vette az ultrahangos ketyerét .. 
- Azt hiszem elsőre sikerülni fog meg alapítani a nemüket, ma eléggé mozgékonyak ! Vannak fájdalmaid ?!- állt meg egy pillanatra majd mélyen szemembe nézett .
- Még nem inkább csak kellemetlen érzés de nem mindig !- mosolyodtam el .

Vissza nézet a monitora majd össze vissza mozgata kezét a hasamon.
- Gratulálok ! Két gyönyörű pici hercegnőt látok!- tátva maradt a szám , két kislány istenem... Nagyon boldog vagyok .
- Xiao ! Nemsokára be fogsz lépnek abba az idoszakba  amikor a lányok elkezdenek gyorsabban növekedni. Marad az egy hónap múlva esedékes vizsgált .  Tudod hogy ha bármi van akkor hívhatsz nyugodtan . - bólintottam és örömmel fogadtam segítő kezét , lassan talpra álltam majd le töröltem a zselét a hasamról.  Anya csendben követet az ajtóig ahol el köszöntem az orvostól , furcsa . Viszont ahogy ki értünk a kórházból rögtön az egyik padhoz sétált majd , valósággal rá zuhant ..

Lehet hogy rosszul van , mellé siettem majd kicsit nehezen de le hajoltam hozzá . Hirtelen rá fogot az oldalamra majd gyengéden magához húzott . Fejünk majdnem ossz koccant , még időben ki tudtam egyenesedni .
- Xiao ..két kislány !! Istenem hogy én mennyire boldog vagyok !- könnyezet.. én is követem .. Egy kicsi ideig még mint voltunk majd vissza mentünk a kocsiba .
- Azt hiszem egyedül megyek be vásárolni !- mondta anya az út közepén , rá néztem .
- Ne néz így drágám . Egyrészt nincs nálad semmi ami takarná az arcodat és pocid , így elég hamar le tudsz bukni. Másrészt nagyon jól tudom hogy nem nagyon szeretsz boltba mászkálni !- simitott végig fejemen amikor piros lámpát kaptunk.
- Ígérem sietni fogok , másrészt arra gondoltam Videó hívásban beszélünk , úgy te is tudsz választani amit szeretnél!- kanyarodtunk be az áruház parkolójába .
- Valami kívánság?!- állította le a motort .
- Olyan polokra gondoltam ami rózsaszín és az van rá írva hogy" úton vagyok " .- néztem anyára.
- Rendben édesem ! Sietek ahogy tudok , valami kaját is hozzok !- csukta be az ajtót majd elindult .