Álomból valóság ( Javítás alatt)

11.

" Eljött hát a várva várt nap ....." Meg a jó nagy fenét.. mi a fenét kezdjek . Miért pont neki kellett megtalálni? Miért nem hagyott ott , jobb lett volna .. a titkomat is tudja . Mi lesz ha valakinek elmondja , azért még nem ismerek annyira hogy bizzak benne ilyen téren . Sokmindent hallottam már Yibo- ról , igaz az nincs köztük hogy rossz ember lenne . Viszont akkor is most csapdába estem , erre az is rá tesz egy lapáttal hogy kedvelem őt.. Vagyis azt hiszem kedvelem .. Amikor a közelében van a szívem mindig a torkomban dobog..
Jó igaz hogy nem voltam még soha szerelmes szóval nem tudom milyen érzés. De beteg nem vagyok szóval marad ez....

- Rendben ! Minden rendben van ! 1-2 hétig kerülje a munkát és figyeljen magára !- mondta az orvos felém fordulva,.. majd felé fordult...
- Ha bármi olyat akár csinálni ami a szervezetét terheli, rögtön állítsa le!- mondta az idős orvos majd megvergete Yibo vállát, erre ő csak bólogat.. mintha itt se lennék. Nem szoktam olyat csinálni ami megterhelő lenne számomra . Miért jön ezzel mindenki amikor nem igaz .
- Rendben kisfiam ! Most akkor Yibora bízunk ! Kérlek figyelj magadra és hallottad az orvost semmi megterhelőt ne csinálj. Kérlek nagyon figyelj rá !- mondta anya majd át ölelte Yibot .... Egyrészt kérem szépen itt vagyok , másrészt Yibo fiatalabb nálam .. Miért bánnak vele úgy mintha a bátyám lenne? ! Nem értem én ezt..

***

- Nem  olyan otthonos de nekem teljesen megfelel. Remélem a te ízlésed is elnyeri valamennyire !- mondta Yibo miközben mögöttem hozta a cuccaim .. mondtam neki hogy nem szükséges a dolgaimat hozni ... Persze nem engedte rögtön az orvos hozta fel .. Másrészt ahogy ebbe a lakásba beléptem elakadt a szavam .. Ezen mi nem otthonos ? Már csak egy gyerek kéne és a világ legotthonosab lakása lenne ... Xiao ne gondolkodj ilyen dolgokon , ez csak egy felvetés volt. Bár minő való Yibo biztosan jó apa lenne hiszen ...
- Hey ! Jól vagy ? Nagyon vörös az arcod !! Menj ülj le a fotelbe egy pillanat és hozok vizet. Most az egyszer hallgatam rá , még csak az kéne hogy rá jöjjön miért vagyok olyan mint egy értett alma..

- Nem kell sietni nyugodtan igyad! Ha végeztél megmutatom hogy hol fogsz aludni ! Ha bármi van szólsz ! Érted ?!- mondta , enyhén éreztem a levegőben az alfát ... Hülyén hangzik de mintha vibrálna a levegő.. csak bólintottam . Ő pedig állt felemeltem amíg az utolsó kortyig ki nem ittam a vizét . Az üres poharat felmutatam majd a közeli asztalra tettem . Felálltam a fotelből , Yibo csak bólintott a fejével majd elindult a hatalmas folyosón. Követem őt mint egy kiskacsa az anyját .. körül akartam nézni de annyira siet hogy időm nincsen .. Jó persze lesz majd később is időm ... Mint a tenger...
- Ez lesz a szobád remélem megfelel számodra, ha bármit szeretnél változtatni benne megteheted . Ha unalmas számodra mondod mi kell bele és megveszem. - mondta én pedig tátott szájjal figyeltem a szobát...

Nem mondom azt hogy én csúnya helyen élek de ez itt elképesztő. Nem értem hiyh Yibo tényleg ennyire szerény vagy igazából tudatában van annak hogy a háza elképesztő. A stílus a berendezés semmit nem akkarok változtatni rajta .
- Köszönöm számomra ez teljesen megfelel .. De ha nem felelne még akkor se lenne értelme alakitani . Hiszen csak 1-2 hétig maradok ! - mondtam majd az ágyról felkaptam egy nyuszit és az alfa felé fordultam . Persze arcomon hatalmas mosoly terült szét , hogy miért azt nem tudom . Ahogy Yibo arcát megláttam eltűnt a mosolyom.. Talán valami rosszat mondtam ?! Arca szomorúságot tükröz...
- Talán rosszat mond ...- ..
- Nem mondtál semmi rosszat! Fedezd fel a szobát ! Fél óra múlva vacsora !- mondta majd el is hagyta a szobát.. engem pedig itt hagyott mint egy macskát a fűben..