Álomból valóság ( Javítás alatt)

3.

Enyhe fejfájásal ébredtem fel , kezemet lassan a fejemre tettem majd a fájó ponton masszírozni kezdtem.
- Fáj a fejed ?!- kérdezte egy hang .
- Igen de nem komoly. - mondtam mire realizáltam hogy kinek is mondtam. Hirtelen felkeltem mire a fejemet bevágtam valamibe. Emberek senki ne üljön fel hirtelen csukot szemmel.
Vissza zuhantam az eredeti helyemre ami valami puha . Szememet végül sikerült kinyitni mire Yiboval találtam szemembe magam . Mosolygott éppen olyan volt az arca mintha a röhögését folytán vissza . Arcom egyre vörösebb lett , egyrészt azért amilyen helyzetben vagyok most .. Éppen a lábán pihen a fejem ki tudja mióta , másrészt az ahogy engem néz .

Újból meg próbálkoztam felülni amit most a keze állított meg , miért nem engedi hogy rendesen üljek?!
- Pihened kell! - mondta és fejemre tette a kezét , próbáltam elforditani arcomat tőle .  Ugyanez a jelenet játszódott le a múltkori felvétel alatt.. Akkor is ugyan ilyen volt csak hogy azt el kellett játszani..ez pedig a valóságban történik .
Szemeimet inkább újra becsuktam hogy ne legyen még kellemetlenebb  . Azt hiszem újra elfogok aludni , amikor már léptem volna át az álmok lágy ölére. Vissza húzott Yibo keze , vagyis az hogy lágyan simogatni kezdte a fejemet.
Mi történt vele ?!

...

- Hívok orvost !- mondta Yibo az agyam mellett mire a kezeimet magam előtt tiltakozva legyeztem. Ezt most minek kell  semmi bajom ő pedig orvost akkar hívni .
- Inkább Yiyinek szólj !- mondtam neki mire értetlenül nézett rám .
- Minek hívjam a menedzsered ? - kérdezte idegesen hangon , na jó ennek most mi a baja ..
- Nála vannak az esti gyogyszereim ! Semmi baj nincsen velem csak gyengébb a szervezetem mint másnak. - mondtam rá mosolyogva mire bólintott . Egy kis idő elteltével végül betopant a szobába Yiyi , valószínűleg idáig futót vagy legalább sietett. Elég nehezen veszi a levegőt, le kellene ülnie.

- Xiao ! Miért vagy ilyen sápadt?- rohant mellém majd rögtön tapogatni kezdett . Na jó ez a lány néha ki tud készíteni ..
- Yiyi ! Nyugodj le kérlek . Tudod hogy nincs semmi bajom ha vérzik az orrom mindig ilyen vagyok . - mondtam mire a lány már könnyeivel küzdött. Hogy én mennyire meg vagyok áldva ezzel a nővel , teljesen mint egy második anya .
- Yiyi ! Ne sírj már ,nem haldoklom !- mondtam mosolyogva érzem hogy Yibo folyamatosan néz . Az utolsó mondtam után pedig mintha idegeség kezdett volna a levegőben kavarogni.
- Tudom csak aggódok érted !  Figyi itt vannak a táskában a gyógyszerek . Nekem most mennem kell tudod mit hogy kell bevenni. Kérlek Yibo figyelj rá .- mondta Yiyi Yibo felé fordulva..

- Figyelni fogok rá ne aggódj !- mondta mély hangon az említett személy . De Yiyi ezt most miért kellett .. Persze csak mosolyog aztán kiviharzot a szobából , na jó ezért holnap még kapni fogsz csaje ..
- Tessék egy pohár víz !- lépet mellém Yibo az említett dologal a kezében .
- Köszönöm !- mondtam majd átvettem a poharat és a polcra raktam . Gyorsan a táskát magam elé vettem ,majd sorba keztdem a  gyógyszer szemeket kiszedni .
Yibo egy percig se veszi le rólam a szemét , nagyon furcsa ma ..
Minden gyógyszert egyszerre vettem be a számba majd víz segítségével le nyeltem .

Egy kis idő elteltével jobban éreztem magam mint eddig , most itt az ideje végre fürdeni. Azért a délelőtti vizes eset után új ruhát nem tudtam felvenni szóval . Itt tudtam csak egy melegítő ruhára átváltani zuhany nélkül . Lassan az ágy szélére kusztam és próbáltam felállni. Yibo vissza nyomot az ágyra . Azért nem kell ennyire félteni engem nem vagyok én egy virágszál ..
- Kérlek engedj el !- mondtam szemébe nézve.
- Nem pihened kell !- mondta és döntőt volna le az ágyra , enyhén elcsaptam a kezét magamról. Remélem nem fájt neki .
- Szeretnék elmenni végre fürdeni , Yibo !- mondtam mire rögtön ellépett tőlem .
- Köszönöm!- mondtam , és lassan felálltam az ágyból.

Azért érzem hogy majdnem a nap felét fekvésel töltöttem , a lábamon alig bírok állni.
- Segítek !- mondta Yibo gyermeki hangon de megállítottam .
- Sikerülni fog egyedül is . - mondtam lágy hangon . Azért fürdeni csak ne akarjon már velem.
- Akkor addig rendelek ebédet !- mondta mire bólintottam majd egyedül hagytam.