A maradék

199 11 0
                                    

Egy hátlagos hétvége volt. A gyerek a TV-n nézte a rajzfilmeket, anya a konyhában csinálta az ebédet. Az anyja oda hívta a gyereket a konyhába.

-Fiam- szólította meg- a segitségedet kérném. Túl sokat főztem ma, lennél olyan kedves és a maradékot szét osztanád a szomszédoknak?

A gyerek bólintott apró mosolyával.

-Remek, tedd büszkévé anyut, oké? Ne legyél olyan, mint apád.

Fia nem kérdezte hol az apja. Tudta, hogy sok a munkája. Az anyja folytatta.

-Tíz darab dobozt raktam a melletted lévő táskába, fel veszed nekem?

A fiú jobbra tekintett, fel kapta a vállára a táskát.

-Sajnálom, hogy zavarlak édes, de anyu elfoglalt az ebéddel.

Egy ideje csak kavargatja a kanalat a fazékban, kocogtatva és súrolva a fazék szélének, aljának. Nem értette a gyerek, hogy miért kell annyit kevergetni, de nem szólt semmit, ma kicsit más volt, mint álltalában.

-Tudom, hogy azt tanítottam, hogy ne beszélj idegenekkel, de... nem fogsz cserben hagyni ugye?

A fiú válaszolt egy nemmel. Tudta, hogy nem bízhat idegenekben, csak a szüleiben. Az ajtó felé fordúlt, majd mielőtt ki lépett volna az ajtón, az anyja utánna szólt.

-Még valami, ne gyere vissza még nem vagy készm oké?

Ki lépett, be csukta az ajtót. A lépcsőházban felkapcsolt a villany, megvilágította a kilences számot. Ez az emelet száma. Pár lépést előretéve bekopogott a szembelevő ajtón. Lassú lépteket hallott. Egy idős nő nyitott neki ajtót egy hatalmas mosolyal az arcán. Lehajólt a fiúhoz, majd megszólalt.

-Hello, te lehetsz a kisfiú a szomszédból. Mi hozott ide?

A fiú át nyújtott neki egy dobozt, benne az étellel. Az asszony kinyitotta,

-Mmm, a kedvencem, kérlek add át köszönetem a szüleidnek.-mielőtt a fiú el mehetett volna a nő feldobott még egy kérdést.

-Jó fiú voltál?- a fiú bólintott. - Ezt jó hallani, kérlek folytasd amit el kezdtél. Szépestét.

A fiú hátat fordított a csukott ajtónak, majd meg indúlt lefelé a lépcsőkön. Nyolcadik szint. Ismét két ajtó egymással szemben, mint ahogy fent is. Be kopogtatott a jobb oldali ajtón. Szemüveges, kövér srác nyitott ajtót a kopogásra. Előre hajolt, majd megszólalt.

-Ööö... igen?- a fiú átnyújtotta a dobozt.

-Anyád maradéka? Seninek se kell.- mondta mogorván.

Mielőtt még el rakta volna a táskába, beleszagolt. Fél mosoly kerekedett az arcán, viszont nem az ártatlan fajta.

-Várj, te vagy a fia annak a szép tyúknak a kilencedikről?- a fiú bólogatott. A srácnak nyálba ömlött a szája.

-Mmm, akkor el veszem még meleg.

Ki kapta a kezéből, majd be vágta a fiú előtt az ajtót. Megfordúlt, majd kopogtatott a szomszédos ajtón. Résnyire nyitódott ki az ajtó. Egy szemüveges lány nézett ki.

-Mit akarsz?- kérdezte mogorván. A fiú nyújtotta neki a dobozt.

-Jó illata van. Kell fizetnem?

A fiú rázta a fejét, az anyja nem mondta, hogy pénzt is kérjen értük. A lány felnevetett. - milyen idióta- ki kapta a kezéből, majd be csapta az ajtót. Meg indúlt tovább a hetes szintre, be kopogtatott a bal oldali ajtón. Nem hall lépéseket, a fülét az ajtóra helyezi. Tussoló hangot hall. Gondolta, majd később vissza néz ha végzett odabent. Megfordúlt és kopogtatott a másik ajtón. Szakállas idősebb férfi nyitott ajtót.

Történetek Az InternetrőlDonde viven las historias. Descúbrelo ahora