______________________________________ Gondoltam karácsonyra megleplek titeket egy kis karácsonyi horrorral,fordítás közben nekem elèggè tetszett a törtènet,remèlem nektek is fog ☺
-A vères fejsze egy ilyesztő törtènet egy fiatal fiúrol,ki azt gondolta,hogy az apja egy gyílkos lehet. Egy règi kèpregènyböl származik,ezt a törtènetet mondták akkor a legilyesztőbbnek.-
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
Emlèkszem arra a karácsonyra,mikor 8 èves voltam,mintha csak tegnap törtènt volna. Emlèkszem,hogyan feküdtem,avval az öreg,molyrágta takaró alatt,amit anyám csinált. Èbren voltam èl hallottam azokat az ismerős hangokat.
Az ajtó puffanása,ahogy becsukódott...Kopp! Kopp! Kopp! ,apám sáros csizmájának hangja,ahogy a lèpcsőn jön fel...ès az a hang,amj a mai napig megtölt engem horrorrala...Csöpp! Csöpp! Csöpp!
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
Ekkor apám elhaladt az ajtóm előtt,ès a fèny a folyosórol a szobámba vetíti az árnyèkát ès a vères fejszèt amit a kezèben tartott.
Másnap reggel,reggelire a vizes zabbpelyhem ettem,a télies,hideg konyhában,majd anyámat nagyon lassan és óvatosan megkérdeztem,"Hol volt apu tegnap este?" Csak nézett rám a szomorú,szürke szemeivel. Sose fogom elfelejteni azt a fájdalmat és kínt a szemeiben,sose mondott egy szót se.
Reggeli után neki kezdtem a házimunkának a kis farmunkon. Apám sose dolgozott a farmon. Mindig el volt foglalva más dolgokkal.
Azokon a hideg,szeles reggeleken,ahogy a hó elkezdett esni,volt időm gondolkodni.Az iskolában nem nagyon figyeltem a tanulásra. Mindig elvoltam veszve a gondolataimba.
Mikor este hazaértemmég láttam apáma elmenni,szorossan a kezében szorongadta a fejszét. Ritkán láttam apámat napközben,és este amit láttam az csak az árnyéka.
Még élénken emlékszem arra a szörnyű estére,mikor felébredtem a redőnyök hangjára a szobám ablakán,ahogy csörömpöltek a decemberi szél sikolyában.
Mikor felkelltem,hogy lehúzzam a redőnyt,áttekíntettem a csürre és felfigyeltem egy árnyékra a stétben. Apám volt az,és valamit belerakott a takarmányos dobozba,amit a marháknál használunk.
Visszafeküdtem az ágyamba és egész éjjel fent voltam,próbáltam rájönni,hogy mit is láttam. Végül beleestem egy megk1nzott és zavaros alvásba.
Másnap reggel a kiváncsiságom felülkerekedett rajtam. Elvettem a kúlcsot a kampórol ami a konyhában volt,hogy kinyissam a dobozt.
Emlékszem ahogy álltam és néztem pár másodpercig arra bűzös ,belül véres máj,próbáltam megérteni,hogy apám miért rakná ebbe bele egy levágott állat belsőségét. Majd megláttam valamit,ami gorrort vitt a lelkembe.
Rajta a véres hulladékon,egy levágott emberi kéz. Attol a pillanattol rettegéssel voltam tele. Nem tudtam a szüleimre bizalommal nézni,csak sötét,ilyesztő gyanuval. Kezdtem dolgokat észrevenni,emlyek elszöktek a figyelmem elöl... Újságok főcímlapjai,melyek brutális gyilkoságokról és felfedezett testekröl ír... Hallott beszélgetések,melyek egy vérszomlyas gyilkosról beszélnek.
Végül az iskolában hallottam egy fiútol a teljes két mondatot,mely újra és újra ismétlődik az agyamban...Fejszés gyílkos,
Azon az éjjel,az alvásom megszálta egy alaktalan horror. Ezekben a rémálmokban láttam két képet,melyek azonnal kisérteni kezdtek...Apám arca és a fejsze,melyröl csöpögött a vér.
Nem tudtam aludni,ki kelltem az ágybol és a lépcsőhöz lopóztam. Elvettem a tűzhelyröl apám fejszéjét,elhalványúltam a fényben és legugoltam a sötétbe a lépcső tetején.
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
Örökkévalóságnak látszott mielőtt hallottam volna a kulcsot a zárban elfordúlni és ki,majd becsukódni az ajtót.
Puff!
Hallgattam azokat az ismerős lépteket a lépcsőn. Kopp! Kopp! Kopp!
Kiléptem a sötétségböl, felemeltem a fejszét a fejem fölé,majd lecsaptam vele.
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
A következő kisérteties csöndben figyeltem bármilyen hangra a szüleim szobályábol. Reméltem,hogy anyám nem hallott semmit.
Az egyetlen hang amit hallottam az alába, alatt recsegő lépcső és a szivem heves dobogása.
Még utóljára ránéztem a fejnélüli testre,mely a lépcsősor alján feküdt,majd vissza tipektem az ágyamba.
Korán,másnap reggel,fura hangokra ébredtem,mely az előszobábol jött. halkan a lépcsőhöz lopózdtam,és figyeltem a lenti jelenetet.
Egy csapatnyi rendőr gyűlt a körbe apám,véres holteséhez. Anyám mellettük állt,halkan figyelve. Senki se látott meg,de mikor felnézett,észre vett.
Ekkor nagyon tömören,nagyon diszkréten...adott egy tudatos kacsintást...
