Blood Sweat & Tears (Vkook)

🌞6.fejezet🌛

Elôzô részek tartalmából:
-Sajnos igaz Mina.sajnos igaz...mondta kétségbeesetten apánk. Egyszer láttam csak ilyennek. Aznap amikor én is megtudtam azt amit még Tae nem tud.

Tae szemszög :
Visszaemlékezés:

-Menjünk a dolgozó szobámba. Mondta még mindig ridegen majd elindult az emlitett helység felé. Na akkor vágjunk bele....

Beérve dolgozó szobájába egybõl bele is vágtunk a témába. Felesleges lenne húzni az idôt.

-Remélem tudod Taehyung hogy komolyan mondtam azt hogy nem lehetsz az öcséd kôzelében. Ült le székébe feszülten.

-Tudom hogy komolyan gondoltad apám. De tudni akarom hogy mièrt? Miért nem lehetek az öcsém kôzelében. Dôltem hátra szèkemben.majd tûrelmesen vártam válaszára bár pontosan tudtam hogy igyse ugyse lesz az amit ô mond. Nem fogom elengedni Kookot túlságosan szeretem ôt ahhoz .

-Mivel veszèlyes vagy rá nézve Tae értsd meg. Nem lehetsz mellette. Igyis túlságosan sokáig hagytam hogy mellette legyél. mondta kétségbeesetten. Ez az elsô alkalom hogy ridegség mellett másmilyen érzelmet is kimutatott a mindig rendithetetlen férfi. Igy csak mégkiváncsibb lettem arra hogy mi áll a háttérben.

-Azért mert hybrid vagyok? Húztam fel egyik szemôldôkôm és úgy néztem rá. Nem igaz hogy nem veszi észre a tényt hogy sose tudnám életem szerelmét bántani.

-Nem ez annál sokkal komolyabb. rázta a fejèt nemlegesen miközben bele túrt őszülő hajába feszülten.

-Akkor miért? Kérdeztem mèg mondhatni nyugodt hanggal. Kezd felbaszni az hogy nem válaszol rendesen a kérdèsemre

-Nemrég eljôttèl hozzám amiatt hogy érzed Jungkook fájdalmát,érzèseit... kezdte el magyarázni hogy mi mièrt van majd szünetet tartott amivel az ôrûletbe kergetett

-Igen és? Kérdeztem feszûltebben mint eddig. Nincs nekem erre időm basszus. Kookkal is lehetnék ahelyett hogy ezt az értelmetlen beszélgetés folytatom apánkkal.

-Tudod a farkasoknál van olyan hogy bevésôdés. Általában ez olyan kamaszkor kôrûl szokott elôjônni mikor megtalálják a párjukat.
Beszélt zavartan. Mi kôze van ennek a kérdésemhez?

-Hogy jôn ez ide? Adtam hangot zavarodottságomnak.

-Úgy hogy veled is ez tôrtént. Bevèsôdôtt neked az öcséd. Emiatt érzed a fájdalmát,érzèseit. Emiatt kôtôdsz annyira hozzá. De ez nem helyes fiam. Ô az ôcséd. Még nem teljesedett be a bevèsôdès de ha nem tartod távol magad tôle akkor befog. Nem akarhatod hogy az öcséd boldogtalanul éljen. Melletted nem lehetne boldog...kezdett el magyarázkodni de félbeszakitottam.

-Már miért ne lehetne boldog mellettem? Mi az amit én nem tudok megadni neki? Kérdeztem ingerûlten.meg van ez ôrûlve pont hogy én tudom neki megadni amire szûksége van

-Az ôcsédrôl van szó Taehyung!! Emelte meg a hangját hitetlenkedve.
-Te komolyan azt akarod hogy Jungkook egy életre hozzád legyen láncolva? Hogy ne találhassa meg a lelkitársát? Ne szülhessen utódokat? Elveszed igy tôle a választási lehetôséget. Ô sokkal jobbat érdemel nálad te is tudod jól. Te a bátyja vagy. Nem lehet kôztetek semmi több mivel ez nem helyes. Emelte meg a hangját ami mégjobban felidegesitett.

-Mi van akkor ha az ôcsém? Tudhatnád már hogy a bevésôdést nem lehet megszûntetni ezt mèg én is tudom. Igen az öcsèm de nem vérszerinti.Plusz nem mi lennénk az egyetlenek akik a saját testvérûkkel vannak együtt. Tudom hogy az öcsém viszont azt is tudom hogy nem tudnék nélkûle élni mivel túlságosan szeretem ôt ahhoz . Én megtudom adni neki azt amire szûksège van. Tudom hogy utálsz amiért ilyen szôrnyszûlôtt vagyok de te is tudod jól hogy nálam jobban senki sem tudná ôt megvédeni. Én vigyázni fogok rá amig élek de ne kérd tôlem hogy csak messzirôl figyeljem ôt mert nem vagyok rá kèpes és ô sem. Tudod jól hogy kôtôdik hozzám. Neki is bevésôdtem csak ô mèg nem tud róla. Ô már azóta hozzám tartozik mióta megszületett. Nem fogom hagyni hogy másé legyen az ami engem illet.mondtam neki magabiztosan.