Blood Sweat & Tears (Vkook)

🌞15 fejezet🌛

Előzmények:
-Mégis hogyan tudnâd ezt bebizonyitani? Làttam a sajàt szememmel.kérdeztem értetlenül.

-Be tudom bizonyitani. Csak enged meg. Mondta kicsit nyugodtabban.

-Ha megígéred hogy utána megmented Jackson életét. Mondtam komoly hanggal.

-Oké. Forgatta meg a szemét nem tôrôdôen.
-Na szóval szerintem egyszerûbb megmutatnom hogy mit is csináltam az elmúlt kb 1hétben..... Na erre kivancsi leszek...

Kook szemszög:

Nagyon kiváncsi vagyok ,hogy mi is lesz a magyarázata ,bár szerintem felesleges minden, hisz a saját szememmel láttam amit láttam... Bárcsak tudna egy olyan magyarázatott mondani amit eltudnák hinni... Bárcsak ne kellene magyarázkodnia... Őszintén kibaszottul hiányzott ebben az elmúlt pár napban ,és rendesen nekem fájt ugy bánnom vele ,de hát ő volt aki a hátam mögött megcsalt akkor megérdemelte nem? De mégis annyira fáj látni a mérhetetlen szomorúságtól csillogó szemeit... És nem elég hogy látom de érzem is... Tisztán érzem a fájdalmát, a csalódottságát, a szomorúságát... Fáj nekem mert neki fáj, de igy a helyes. Jobb lesz ha nem folytatjuk tovább... Ugy tűnik nekünk nincs jővőnk együtt talán sosem volt...

-Tedd a kezed a tarkómhoz... Mondta halkan az utasításokat Taehyung. Közben pedig az ölébe ültetett. Én tettem amit kért majd folytatta...
-Oké most pedig erezd ki a karmait és vájd bele a tarkómba. Mondta határozottan. Nem hazudok ha azt mondom hogy teljesen lesokkoltam... Miért kell ezt tennem? Nem értem. Nem akarom hogy fájjon neki...

-Taehyung biztos vagy ebben? Te is tudod jól , hogy ebbe bele is halhatsz ha rosszul csinálja. Ne legyél hülye fiam. Szólt közbe apánk aggódalmasan. Mikor meghallottam hogy bele halhat egyből elkaptam kezeimet 
és tiltakozni kezdtem.

-Mi?? Normális vagy Taehyung? Én ezt biztos, hogy nem csinálom meg. Nem fogsz miattam meghalni... Én ezt nem csinálom... Tiltakoztam. Biztos hogy nem fogom hagyni ,hogy ilyen hülyeség miatt legyen baja. Én ebbe nem megyek bele. Száltam ki az öléből, de ő egyből vissza rántott ,és szorosan tartott a csipőmnél fogva.

-Nekem már ugyis mind1 Jungkook. Csak csináld amit mondtam. Nem lesz semmi baj. Én bizom benned. Mondta biztatóan ,majd oda helyezte kezem újra a tarkójához.

-Mi az hogy neked már ugyis mind1? Kérdeztem rá arra ami a legjobban foglalkoztatott.

-Van amiről nem kell tudnod Jungkook. Most pedig tedd amit mondok. Mondta határozottabban ,és talán egy kicsit dühösen is.
-Jackson élete múlik rajta szóval én a helyedbe sietnék aranyom. Mondta flegmában. De igaza van. Jackson haldoklik ,és addig nem fogja megmenteni amig ezt meg nem teszem. Nagyot sóhajtottam beleegyezően ,majd tettem amit mondott. Tae oda igazitotta a kezemet ahová kell, majd rám nézve jelezet hogy kezdhetem. Óvatosan bele mélyeztettem karmaimat amitől egyből megszakadt a kép és csak sötétséget láttam majd hirtelen emlékek jelentek meg előttem. Kezdve Jennie megjelenésétől egészen a mai napig.

Visszaemlékezések:

-Annyira várom már az esküvőt. Kiskorom óta erre a napra vártam és most hogy itt vagyok annyira hihetetlen... Mondta Jennie csillogó szemekkel.

-Öhm igen ami az esküvőt illeti... Kezdte Tae félénken mire a lány mosolya egyből lehervadt.

-Ez már rosszul kezdődik. Mondta kéttségbeesetten a farkas lány.

-Nekem már bevan vésődve valaki. Igy nem vehetlek el Jennie. Mondta ki határozottan Tae és talán büszkén.

-Ki az? Ismerem? Kérdezte szomorúan.