Blood Sweat & Tears (Vkook)

🌞11.fejezet🌛

Előzmények
-Már a tiéd vagyok. Kuncogtam el magam arcát látva amit cukin felfújt. Úgy nézett ki mint egy hörcsög.

-De én beakarom fejezni a bevésődést. Mond hogy fejezhetem be? Kérdezte meg azt amire nagyon nem akartam válaszolni. Nem akarom hogy azért fejezze be mert féltékeny. Mert azt már nem tudja vissza csinálni. Plusz szerintem apáék se akarják hogy elmondjam neki. Vagyis még nem beszéltem nekik erről..Nem tudom hogy most mit tegyek...

Taehyung szemszög :

Nem tudom hogy elmondhatom e neki vagy sem. De ha elmondom ,akkor azon lesz hogy véglegesitse csak azért mert féltékeny. Még nem lenne itt az ideje. Plusz ha velem véglegesiti ,akkor nem fogja tudni megtalálni a lelkitársát. Nem lehetek őnzö, bármennyire nem szeretném hogy mást válasszon, de ha Kook azzal a személlyel boldog lenne akkor az se számitana nekem hogy én amiatt meghalok. Érte bármikor meghalnék.

-Majd megfogod tudni Kookie. Még nincs itt az ideje. Na de mostmár tényleg fürödjünk meg és menjünk mert apáék képesek ránk törni az ajtót is. Nevettem fel mivel mindent elképzeltem fejben és eléggé vicces volt.

-Ígéred hogy elfogod mondani? Kérdezte feszülten mire egy nagyot sóhajtottam.

-Ígérem. Na add ide a samponodat hadd mossam meg a hajadat. Mondtam mire egyből tette amire kértem. Majd elkezdtem óvatosan, és alaposan megmosni haját a csókoládé illatú samponjával. Ezt még én vettem neki mivel a gyógyszerek miatt alig érezni az illatát ,és én mindig érezni akarom igy mindig ezzel fürdik hogy érezhessem. Igaz nem olyan erős és finom mint a sajátja de ez is megfelel egy ideig. Mig én őt fürdettem addig ő is hasznositotta magát, az én vanillia illatú samponommal kezdett el ő is alaposan megtisztitani. Nagyon imádom amikor ő csinálja mivel annyira gyengéd velem. Élvezem ahogy simogat és törödik velem.
Mikor kellően tiszták lettünk kiszáltunk majd miután alaposan megtöröltem őt mindketten elkezdtünk öltözködni. Kookie végig engem bámult öltözés közben ami nagyon jól esett de látszott rajta hogy nagyon szomorú ,és persze éreztem is hogy az, de azt nem tudom hogy most miért. Bár sejtem. Bárcsak bele látnék a fejébe és megtudhatnám hogy min is töri épp azt a okos kis buksiját.

-Gyere Kookie megszáritom a hajadat. Hívtam magamhoz, mire egyből tette amit kértem, és beállt elém a tükör elé és onnan nézett engem. Bár nagyon zavart hogy most annyira üresnek látszottam gyönyörű szemei. Semmi érzelmet nem láttam benne. Persze arca elárulta hogy szomorú de a szemei annyira semlegesek voltak. Csak állt előttem és meg se szólalt csak hagyta hogy szárítsam a haját.

-Mi a baj pici? Miért vagy ennyire szomorú? Nem élvezted a velem való fürdést vagy mi a baj ? Hagytam abba haja száritását, hisz már amugy is száraz volt, és átöleltem derekát. Fejemet pedig válára tettem és ugy néztem őt a tükörben.

-Élveztem. Nagyon jó volt. Mondott csak ennyit de a hangjából hallani lehetett hogy szomorú de nem értem mi a baja.

-Akkor miért szomorkodsz? Kérdeztem újra hátha most válaszol hisz az előbb nem adott erre választ.

-Csak hiányozni fogsz nagyon. Mondta halkan és szomorúan.
-Nem akarom hogy elmenj és egyedül hagyj engem. Félek attól hogy talán majd vissza se akarsz jönni. Főleg ha elveszed azt a alfa lányt már nem leszek fontos neked. Magyarázta letörtségének okát. Annyira elszomorit hogy azt hiszi én képes lennék nélküle élni. Ha nem lenne múszáj megtalálnom Hoseokot akkor el se mennék. De kell a falkámba.

-Igérem sietek vissza hozzád Kook. Hamar elfog telni az az idő és utána újra a bátyád leszek úgy mint rég. Le se fogsz tudni kaparni magadról. vicceltem el egy kicsit hátha sikerül egy kicsit felviditanom de ahogy láttam nem igazán sikerült.