Blood Sweat & Tears (Vkook)

🌞19.fejezet🌛

Előzmények:

-Ébredj fel Tae. Ez csak egy álom. Szoritottam kezére mire összeráncolta a szemöldökét.

-Nem értem, nem értem hogy mit mondasz. Túrt a hajába idegesen.

-Ne próbálkozz nem érti hogy mit mondasz. Az is csoda hogy érezte hogy hozzá értél de a mágia miatt nem fogja érteni hogy mit is mondasz neki. Neki mindaz amit mondasz az csak egyszerű sistergő hang amiből talán egy két szót kitud venni de annyi. Szólt unott hangon Namjoon mire nagyon csalódott lettem. Pedig úgy tűnt hogy érti amit mondok. Igy hogy fogom vissza kapni őt?

Kook szemszög :

Egyre jobban fogy az időnk, már halványodik a hold ,de Tae még mindig nem ébredt fel. Egyre kéttségbeesettebben nézem a történéseket, hisz félek, sőt rettegek ,hogy Tae ott ragad örökre...én..én nem bírnám ki nélküle... Szükségem van rá...

-Ne aggódj kicsim Tae erős és okos. Időben felfog ébredni nem lesz baj... Simogatta hátam anyánk nyugtatóan hisz tisztán lehetett látni rajtam a kétségbeesést. Viszont ő sem volt túl nyugodt. Ő is félt csak próbált erősnek látszódni hogy ne essek mégjobban kétségbe.

-És mi lesz ha nem? Nem élhetek nélkül e.. Nem menne... Sírtam el magam mégjobban. Könnyeim folyamatosan folytak ,de nem is akartam megállitani őket. Annyira félek..
Kérlek Tae gyere vissza hozzám....
Anya csak magához ölelt, és nyugtató szavakat suttogott a fülembe ,hogy megtudjak nyugodni.

-Szerintem hamarabb vissza fog térni hozzád mint azt te hiszed... Nézd. Szólalt meg Namjoon percekkel később. A hold egyre halványodott én pedig már inkább nem is néztem mi történik hisz nem akartam látni ahogy elveszítem életem szerelmét... Viszont Namjoon kijelentésére egyből felkaptam a fejemet...

Tae szemszög :

Egyszerűen nem tudok bele tőrödni abba ,hogy nincs mellettem Kook... Ő nem lehetett csak egy álom.. Nem. Nem lehetett az...
Egész éjjel forgolodtam az alfa lány mellett ,aki békésen szunyokált az oldalamhoz bújva... Nekem Kookra van szükségem nem rá. Azt akarom hogy ő bújjon, úgy ahogy mindig is tette...
Most pedig itt vagyok újra az erdőben és próbálok rájönni hogy mégis mitévő legyek... Napok óta csak ezen agyalok de egyszerűen nem tudok rájönni... Elkellene fogadnom hogy ez a valóság? Hogy Kook nem létezik, és sose lesz valódi csak a képzeletem szüleménye...?
Megkellene próbálnom Jennievel? Ne értsetek félre Jennie nagyon szép lány és kedves is de mégis valami hiányzik belőle... Nem érzem azt hogy vele kellene lennem... Nincs az a bizonyos bizsergető érzés mikor a közelembe van, vagy amikor megcsókol... Jó társaság de ennyi. Nem érzem azt hogy minden pillanatban mellette akarok lenni és hozzá akarok érni... Mégcsak nem is kivánom őt pedig többször is próbálkozott a napokban de egyszerűen képtelen voltam élvezni ahogy szinte meztelenül hozzám simult vékony formás testével és szinte könyörgött azért hogy tegyem magamévá... Nem ment, inkább a fáradtságra hivatkozva visszautasitottam minden alkalommal... Látszott rajta hogy nem esett neki jól de ha egyszer nem megy akkor mégis mit csináljak? Ő nem azt érdemli hogy érzések nélkül dugjam meg. Igy inkább haragudjon rám minthogy úgy érjek hozzá hogy közben mást képzelek a helyére és mást kivánok mert igen, mást kivánok.. Folyamatosan Kook teste lebeg a szemem előtt akárhányszor Jennie elkezdi csókolgatni a nyakam. Mindig őt képzelem oda ami okoz némi gondot dél tájékon de mégsem tudom rávenni magam hogy a farkas lány testén vezessem le a feszültségem. Ő nem Kook. Nekem pedig csak ő kell mégha csak a képzeletem szüleménye is...
Szóval igen.. Itt vagyok az erdőben ismét és várom a csodát... Egy jelet arra hogy ez nem a valóság de hiába bóklászok itt már órák óta semmi sem történt...
Épp egy bokor mellett mentem el mikor elkezdett valami mocorogni a bokorban... Nem ijedtem meg hisz mégis csak hybrid vagyok nem egy kis állatkától fogok megijedni...igy szinte semleges arccal néztem végig amint egy kis bolyhos nyuszi ugrál ki a bokor mögül és a lábam előtt megálva nézz fel rám ártatlan szemekkel... Egyből Kook jutott eszembe róla hisz neki is ilyen ártatlan szemei voltak és ugyan ugy nyammogott mint ez a kis szőrgomboc akit kezembe véve kezdtem el simogatni.