SZJG Fanfic - Cortez x Arnold

34 - End

*Arnold szemszöge*

Sok minden történt azóta, hogy Cortezzel kapcsolatba kerültem... Lettek barátaim, megismertem új embereket, visszautasítottam egy ajánlatot Franciaországba... Mert igen, eltelt pár év. Hogy pontos legyek, most lett vége az utolsó gimnáziumi évnek. Gyorsan telik az idő, de nem tagadom, ugyanúgy táplálok érzelmeket az az agyatlan iránt, mint eddig, sőt, lehet ez azóta nőtt is.

Nem, egyáltalán nem bántam meg, hogy visszautasítottam az ajánlatot. Sok új élményt szereztem azóta és nem akartam itt hagyni ezt a felettébb furcsa, de... szórakoztató társaságot.
Mi tagadás, úgyis tudtam, hogy ugyanúgy kapok lehetőséget utolsó évben és, mint mindig, most sem csalódtam a megérzéseimben.

Cortez és én össze fogunk
költözni egy teljesen másik országban... Még mindig felfoghatatlan számomra. Ráadásul Reni is szándékozik kiköltözni, akivel azóta teljes mértékben sikerült megbeszélni mindent. Nem is beszélve arról, hogy lett egy barátja, úgynevezett Péter.

Összefoglalva, minden jól alakult eddig az életben és remélem nem kell csalódnom. Bár vannak félelmeim...
Viszont még mielőtt ebből bármi is elkezdődne, túl kell esnem egy felettébb szórakoztató találkozón... Ahol Dávid, Zsolt, Richárd, Cortez és én leszünk. Nem is tudom, mit gondoljak. Wish me luck

-------------------

- Arnold, kérlek drágám, ne legyél ilyen... Tudom, hogy nagyon vártad ezt a programot!!

- Fogd be.

- De már minden nap elmondtad, hogy hány perc és másodperc van hátra... Még az ágyban is-

- Na jól van, ha nem hagyod abba én esküszöm-! - kiáltottam rá - Felettébb rosszul utánzod Cortezt, Zsolt. Biztosíthatom, hogy egy színészi előadáson a nézők éreznék kínosan magukat, de úgy, hogy még nem is szerepelsz!

Zsolt erre végre békén hagyott és szomorúan lógatta az orrát, míg Cortez és Richárd röhögve átkarolta. Igen, eddig meglehetősen jól kezdődik...

- Nyugi Zsoltikám, semmi baj... - nyugtatta Dávid - Hidd el, nekem ebben minden nap részem van... igen, minden nap... - folytatta, de valami rejtélyes módon ezután csak meredten bámult maga elé. Hm, érdekes.

- Nehéz lehet Kingával, mi? - kacsintott rá Richárd - Szerencsére mindjárt ott vagyunk, szóval nyugi tesó! Amúgy... Hová is megyünk?

Ezek után szemforgatások közepette vázoltam fel a tervet a plázától kezdve a strandig. Mindez persze Cortez ötlete volt, de neki esze ágában se volt mindezt elmondani, túl lusta hozzá. Ehelyett csak bámult azzal a mosolyával... Hajj, de idegesítő. De tetszik.

- Szóval akkor először strand, aztán pláza...

- Nem, fordítva...

- De akkor hol eszünk jégkrémet??

- A strandon???

- De hát ha délután megyünk a strandra, akkor elolvad a fagyi-

- Neked meg hogyan lett meg a kémia érettségid?!

Cortez felnevetett ezen az értelmes beszélgetésen és mivel már láthatta rajtam, hogy kicsit elegem van, átvette a magyarázást. Közben én próbáltam megtalálni a megfelelő útvonalat a térképen és közben figyelni Zsoltot, hogy nehogy elszökjön... Ebbe inkább nem mennék bele.
Végül sikeresen elindultunk, hála az égnek. Őszintén nem hittem volna...