Egy hibrid sorsa (Teen Wolf ff.) SZÜNETEL

Scott és a vallomás

Miután Derek lelépett Scott zavartan pillantott rám.

-Aludhatsz az ágyban én majd elalszom a fotelban.

-Várj te most tényleg azt akarod,hogy maradjak?

-De csak ha nem bánod.Nyugodtabb lennék ha itt maradnál.Ahogy rám nézett és félős mosolyra húzta a száját hittem neki.

-Amúgy is elég sok kérdésem van feléd...De persze nem kell válaszolnod ha nem akarsz.

-Ez attól függ mit kérdezel...

-Honnan jöttél?Mi lett az előző falkáddal?És az igazi szüleiddel?Miért nem mondtad meg rögtön,hogy vérfarkas vagy?Miért kék a szemed ahogy Dereknek is amikor nekem sárga?

-Azt hiszem ennek még nincs itt az ideje...Tudod ezek a kérdések mind fájdalmasak és egyáltalán nem boldog kimenetelűek...Nehéz megbíznom bárkiben is hiszen amikor legutóbb tettem majdnem az életembe került...

-Miért akarna téged bárki is megölni?Hisz nem ártottál senkinek... Én sose tudnálak bántani vagy elárulni...

-Tudod mi a vicces?Hogy neked el is hiszem amit mondasz.Jó embernek tűnsz.-mosolyogtam rá.

Talán elmondhatnám neki.Futott át az agyamon. Valószínűleg fogalma sincs a dolgokról és tényleg nem értené a helyzet  súlyosságát.Mi lenne ha tényleg egy falka tagja lehetnék végre?

-Minden oké?-kérdezte Scott.-Olyan fura arcot vágsz.

-Scott mit tudsz a természet feletti lényekről?Vagy a történelmükről?

-Semmit.Eddig nem is hittem benne.Mármint láttam az Alkonyatot ha ez számít.

-Kiindulásnak nagyon is jó.

-Azt ne mond,hogy vámpírok is léteznek.

-Tudod réges régen a vérfarkasok és a vámpírok tényleg egymás ellen harcoltak.És már akkor is voltak vadászok mint Allison családja és persze olyanok akik a vámpírokat üldözték.De néhány ember inkább kísérleteket hajtott végre a befogott példányokon.A szóbeszéd úgy tartja,hogy az első hibridek laboratóriumi körülmények között jöttek létre.A labort persze megtalálták azok akik a természet egyensúlyáért feleltek, de 3 példány megszökött.Egy másik szóbeszéd viszont egy boszorkány átkáról szól amit egy ősi vámpírra szórtak még csecsemőkorában.A többit meg magad is kitudod találni.

A fiú értetlen arcára pillantva nagyot sóhajtva folytattam.

-A hibrideket mindig is üldözték. Mindkét faj korcsnak tekintette őket mások meg veszélyesnek hisz két faj ereje egyesült egy testben.Alig néhányan voltak és mind titokban éltek pár egyedet leszámítva akik megpróbáltak hatalomra törni,de nem jött össze...A vámpírok közben eltűntek a földszínéről és senki nem tudja hogyan és miért.

-Még mindig nem értem...

-Hibrid vagyok Scott.Vámpír és Vérfarkas keresztezése...Nekem sosem lehet falkám....Anyámat és a nevelő apámat előttem végezték ki Mexicóban amikor 10 -11 éves voltam, ők is megbíztak valakiben akiben nem kellett volna...Az igazi apámat már azelőtt megölték mielőtt megszülettem volna.A legrosszabb része az,hogy egy vámpír kitudja "kapcsolni" az emberségét. Én tudatlanul tettem ezt amikor megölték a szüleimet.Akkor két évig embereket öltem csak, mert a vérüket akartam... Amikor egy nagyobb vadász csapat rám talált akkor elmenkültem San Diegóba ahol az igazi apám régi otthona volt.Üresen találtam és elhagyatottan.

-Ott találkoztam azzal a fiúval aki visszakapcsolta az emberségem.Máig nem tudom,hogy csinálta.Pár évvel lehetett idősebb mint én és tudtam,hogy vérfarkas rögtön megéreztem rajta.Ő lett az első barátom.Iskolás volt úgy élt mint egy normális gyerek.Bemutatta a barátait megmutatta "hogyan kell élni",megmutatta miket tanul az iskolában stb...Persze állandóan faggatott,hogy hol vannak a szüleim hol lakok...Úgy pár hónap után árultam el neki,hogy mi történt és mi vagyok.És megtörtént a csoda,mert megvonta a vállát.1,5 évig én voltam a legboldogabb ember a világon.

-Aztán egyszer egy éjszaka nem egyedül jött vissza hanem a falkájával.Annyit tátogott felém, hogy: Sajnálom. Csapatostúl rontottak rám...Akkor öltem először tudatosan azért,hogy életben maradjak...A rendőrök másnap találtak rám egyedül papírok nélkül egy park közepén.Akkor kerültem egy árvaházba és találkoztam Victóriával...Tudod ezt még soha senkinek sem meséltem el.Bár nem is tudtam volna.Ezidáig próbáltam úgy tenni mintha ezek sose történtek volna meg.

-Mondj valamit kérlek.-néztem a fiúra mivel nem szólt semmit csak nézett..

Amit tett viszont többet jelentett minden szónál.Lassan mellém sétált kitárta karjait és szoros ölelésbe zárt.

-Én soha nem foglak elárulni.Ha kell a sírba viszem ezt a titkot.Nem hagyom,hogy többet bajod essen.

-Egy valamit viszont nem értek...Azt mondtad 10-11 voltál amikor egyedül maradtál.Mégis hogyan nem vitt el addig a rendősrég vagy kerültél árvaházba?

-Tudod egy vámpírnak van még egy hasznos képessége.Embereket tud megigézni.Ezt használtam ki akkor nem egyszer...

-Megmutatod?-kérdezte.

-Más fajokon nem működik...

-Nem arra értettem.Azt már tudom milyen vagy amikor farkas vagy...

-A vámpírok is úgy néznek ki mint egy normál ember.De ha harcolnak vagy vért éreznek/isznak...Scott-ra néztem és a szemeim felé fekete erek kezdtek kúszni.A metszőfogaim kiélesedtek...

Aztán furán kezdtem érezni magam.A szemeim lüktetni kezdtek és a fogaim is mintha vastagodni kezdtek volna,majd  iszonyatos fájdalom kerített hatlmába.Üvölteni kezdtem...

-Hé Thalia nyugodj meg hallod!!Nincs semmi baj!!!

-Stiles te meg,hogy kerülsz ide??-hallottam valahol a távolban Scott hangját.-Segíts megnyugtatni!!!

-De mi baja van???

-Nem tudom,de csináljunk valamit!!!Felveri az egész környéket!

Valaki mellém léphetett és magához húzott. Hallottam a szívverését és fura módon de nyugtatóan hatott rám.A fájdalom enyhülni kezdett. Ahogy magamhoz tértem Stiles karjaiban találtam magam.

-Ezt meg,hogy csináltad?-nézett kérdőn a barátjára Scott.

-Nem tudom.Sokan azt mondják az ölelés segít hát megpróbáltam...De mégis mit csináltá vele?Mitől került ilyen állapotba?

-Scott nem csinált semmit...-szólaltam meg. -Mostanában szörnyű migrén gyötör...Tudod a telihold még rám is hatással van néha...

-Remélem te nem csináltál semmit...Hol találtál rá?

Scottra néztem aki bólintott.

-Egy parkolóban akart rátámadni Jacksonra és Allisnora de végül nem történt semmi....Derek segített hazahozni.

-Hogy mész haza?-kérdezte aztán.

-Nem megyek haza,itt alszom.Jobb ha vigyázok rá.Néma kommunikáció zajlott le a két fiú között.

-Viszont kéne valami más ruha.Ez elég koszos..-szólaltam meg aztán.

Scott keresett egy hosszabb pólót és felém dobta.Gátlás nélkül kezdtem vetkőzni. Amikor lehúztam a felsőmet a két fiú megköszörülte a torkát.Stiles mondani készült valamit,de nem jött ki semmi a torkán.

-Valami baj van?

-Nem semmi.-szólalt meg végül Scott zavartan.

Stiles végül makogva távozott.