Osztálytalálkozó [Barni ff]

Mindenki boldog

Kényelmesen sétálgattam Szeged utcáin a próbaterem felé hiszem még nagyon sok időm volt a táncpróba kezdetéig. Természetesen a fülesem is elkísért amiben valamelyik hiperkarma szám ment. Nem is nagyon figyeltem semmire mert a koreográfiát próbáltam összerakni fejben. Annyit éreztem hogy valaki hirtelen megragadja a kezem és arrébb ránt, ezzel félig leszedve rólam fel nem cipzározott kabátom. Nem, nem az történt amire gondoltok. Nem ütöttek el majdnem, szimplán majdnem lefejeltem egy oszlopot. Mikor felnéztem kapucnim alól - amire már szükség volt a hideg levegőt nézve - alig hittem drága szememnek hiszen régi osztálytársam és egyben nagyon jó barátom állt előttem.

- Fekete Paolo! - kiáltottam fel a kelleténél hangosabban a sokktól. - Te itt? - állam súrolta az földet.

- Szia Y/N! Rég láttalak kupak! - mondta drága barátod. A becenév hallatán mosolyra húztam számat hisz már nagyon rég nem hívott senki így. - Hát úgy intézte a sors hogy vissza jöjjek én és a bátyám Magyarországra. Egyébként hallottad hogy Kevinék terveznek egy középsulis osztálytalálkozót? - kérdezte mire nekem le se esett először hogy ki az a Kevin. Középsuliba az osztály bohóc volt.

- Nekem senki egy szót se mondott bár nem is tartottam senkivel a kapcsolatot miután elhallgatunk, csak Renivel. - gondoltam vissza a történtekre.

- Jaaa, Reni. Még mindig ő a legjobb barátnőd? - kérdezte kínácsisággal a szemében.

- Hát persze. - mondtam amolyan "ez nem kérdés" fejjel mire észbe kaptam hogy én eddig próbára indultam. - Nekem most rohannom kell. Ezer csók, majd még beszélünk. - és már futottam is ami egy bemelegítésnek pont megfelelt.

Mire sikerült becsapódnom az öltözőbe már csak a többiek hűlt helyét találtam. Szuper gyorsasággal átöltöztem és rohantam be a terembe. Bár az őszintét megmondva azt se tudtam ma hol leszünk mert volt valami variálás a messenger csoportba de nem olvastam el mert gondoltam nem fontos. Hát ezt benéztem de úgy gondoltam megnézem a szokásos helyet az a tuti. Szerencsére mire beértem még csak melegítettek a lányok. Gyorsan oda ugrottam Lili mellé mintha mi sem történt volna.

- Na mizu csipkerózsika? - kérdezte tőlem elvékonyított idióta hangon. - Csak nem, nem keltett fel a herceged a csókkal? - idétlenkedett szokásához híven.

- Először is, nincs semmilyen herceg, és nem, nem elaludtam csak összefutottam egy régi barátommal Paoloval. - mondtam még kicsit mindig szaporán véve a levegőt.

- Azzal a Poloval? Fekete Paoloval? - kérdezte csillogó szemekkel.

- Igen, azzal a Paoloval. - mondtam higgadtan hátha ő is lenyugszik kicsit. Mivel Lili egy évvel fiatalabb mint én ezért középsuliba is alattam járt. Sose felejtem el mennyire bele volt szédülve Paoloba.

Ezután eltáncoltuk 3x a koreográfiát és szép lassú léptekkel megcéloztam az öltözőt ami előtt egy nem várt személy állt.

- Helóbeló csőzelék kedves Reni! Hogy hogy eltetszett jönni értem? - néztem rá kissé értetlenül mert eddig még csak egyszer jött el értem de akkor is akart valamit.

- Szervusz kedves Y/N! - mondta nagy vigyorral a száján. - Amíg te itt táncoltál én beszéltem Kevinnel meg Zsomborral hogy ma 7-kor lesz az "osztálytalálkozó" amin nem lesz ott mindenki csak a kemény mag, de a lényeg hogy 2 óránk van csak addig szóval igyekezz. - ezzel a mondatával elkezdett belökdösni az öltözőbe.

Másodpercek alatt vissza öltöztem és már indultunk is fel hozzám Lilivel az oldalunkon mert őt is el szerettük volna vinni Paolo miatt.

- Fél hétre jön majd még Ági is, ide a lakásodhoz ha nem gond mert beszéltem vele is és tök aranyos volt és nem akartam hogy egyedül menjen. - mondta kicsit félve, szinte kérdezte.

- Nem áll ellenemre a dolog. Bár nem igazán beszéltem vele sokat régebben de majd akkor most összebarátkozunk. - nagyjából emlékeztem a lányra de azóta biztos sokat változott.

Gyorsan lefürödtem, fogat mostam a hajamat pedig egy gyors kontyba összefogtam és így is fogom hagyni mert így a kényelmes. A szekrényből kivettem egy garbót majd arra felvettem egy oversized Deep Purple-ös pólót és egy bővebb nadrágot. Gyorsan csináltunk a lányokkal melegszendvicset amit 10 perc alatt beflamóztunk. (alias: ettünk ,ha valaki így jobban érti szerk.)

Fél hétkor már a Hello Kitty-s cipőm húztam amit a még múltkor kaptam a szüleimtől névnapomra. A csodás szettemre (jó magyarossssan szerk.) egy hosszú bézs kabátot. Renin leginkább a fekete szín uralkodott de a cipője egy sárga converse volt. (mint a dzsordzsinak szerk.) Lili is hasónlóan volt mint felöltözve mint én de neki a cipője egy nike volt. Pont csöngettek mire teljesen kész lettünk. Nyitottam is az ajtót de nagyon nem az állt előttem amire számítottam.

- Azt a rohadt, Ági! Te aztán megváltoztál mit ne mondjak. - tértem rögtön a lényegre. Nagyon durván nem az volt aki régen, legalábbis kinézetre.

- Sziasztok! Jó újra látni titeket. - mondta kissé félve. Hát ezek szerint belül is sokat újított magán.

Egy hatalmas buggyos gatya és egy -szintén a lány méreténél nagyobb- gyönyörű mintás ing volt látható. Lábán csak egy fekete zokni és egy átlagos szandál volt. Volt egy septum pc-je és szőke haját egy szintén színes kendővel fogta össze. Nem tudom mi történt azzal az átlagos lánnyal de nagyon tetszett.

- Nem fogsz megfázni egy szandálba? - kérdezte Lili aggódóan.

- Autóval jöttem szóval nem hiszem. - mondta aranyosan.

- Akkor indulás! - kiáltott fel Reni.

Az út szép csendben zajlott csak a retro rádió szólt halkan. Azt se tudtam hova megyünk, de annyira nem is bántam. Valami kis szórakozóhelyen leszünk de mivel csak messzebb sikerült parkolóhelyet találni ezért sétáltunk egy 2 percet majd még is találtuk a helyet. Előre engedtem mindenkit hogy nekem kelljen lennem az utolsónak. Majdnem felbuktam a küszöbbe de sebaj, ez csak ilyen átlag dolog nálam. Megláttuk a mi kis "szerény" 15 fős csoportunk. Ezek szerint 10-en nem jöttek el vagy nem is hívta őket senki.

- Szia Y/N! De jól nézel ki. - dicsért meg a suli volt rosszfiúja Krisztián.

- Helóka. Hát te nem változtál semmit, de köszönöm. Ezt most bóknak veszem. - mondtam majd kacsintottam egyet. Erre mindkettőnkből kitört a nevetés.

- Iszol valamit? - kérdezte a szokásosat.

- Nem kérek köszönöm. Terhes vagyok. - mondtam teljesen komolyan a szemébe nézve. Szegény srác elfehéredett és még a matek érettségi előtt se láttam ilyen arcot vágni. - Nem vagyok terhes ez csak egy kifogás hogy ne igyak. Nyugika. - a röhögés kirobbant belőlem mire mindenki ránk nézett, így mostmár oda kellett mennem a többiekhez is. Mikor megláttam Zsombort azt hittem eldobom az agyam (ma már másodjára).

Itt lenne az első rész! Remélem tetszik majd nektek! Nem tudom mikor jön a 2. rész de igyekszem majd vele.
Ezer csók <33