Ő vagy én?

2. fejezet-!18+!

-De. Nagyon szívesen.-haraptam rá az ajkaimra. A lány, karon ragadott és amilyen gyorsan csak tudtunk felszívódtunk az emberek szemei elől...

Az utcán sétáltunk csendben, csak felgyorsult lélegzetünk lehetett hallani. Egymás kezét fogtuk, Bailey valószínűleg, hogy nehogy elvesszek, én pedig azért, mert jól esett.

Nem hazudott mikor azt mondta, hogy nem lakik messze. Az út részegen is maximum 10 perc volt. A lakás előtt megálltunk, majd beírta a kapukódot, szerencsére sikeresen.

A lépcsőházig eljutva ajkaimnak esett. Karjait derekam köré fonta, ezzel közelebb húzva magához, míg én az elején lesokkolódva álltam ott, de hirtelen észbe kapva, tarkóját átölelve, csókoltam vissza a lányt. Néhány perc elteltével rá kellett jönnöm, hogy többet akarok. Ezért alsó ajkain végignyalva kértem bejutást nyelvemnek, amit meg is adott és dominálni kezdett felettem. Csókja édes volt, akárcsak a méz. Egyre szenvedélyesebben csókolt, én pedig egyre jobban vesztem el a csókjában.

-Hé Ezre! Ha nem szeretnéd, hogy mindenki lásson minket, fel kéne menni!- választotta el ajkaink, mire apró sóhaj hagyta el a szám, de igaza volt.

Gyorsan bólintottam, ő pedig ismét a kezem fogva a lifthez ment. Miközben vártuk, hogy a földszintre érjen a számunkra szükséges eszköz a derekam kezdte simogatni, én pedig csak csukott szemekkel vártam. Csak vártam, hogy végre fel érjünk és olyat tehessek amit valószínűleg másnap megbánok.

Persze nem tartott sok időbe mire sikeresen feljutottunk a megfelelő emeletre, majd Bailey elő halászta kulcsait és az ajtót kizárva előre engedett. Belépve a lakásba egy apró előszoba fogadott. Hirtelen két kezet éreztem meg a csípőmön.

-Gyere kicsi lány!-Suttogta a fülembe, majd az egyik ajtó felé indult el, én pedig szófogadóan követtem őt.

Belépve a szobába egy háló fogadott. Nem volt hatalmas, de kicsinek sem mondható. Az ajtóval szemben volt egy ablak, jobbra egy franciaágy, mindkét oldalán egy-egy éjjeliszekrénnyel a falon pedig egy gitár volr rakva. Balra volt egy könyvespolc, egy íróasztal, amiken néhany növény díszelgett és egy-két festmény.

Gondolataim egy csók szakította félbe, amit egyből viszonoztam. Közben a lány az oldalam simogatta és szép lassan hátrálni kezdett az ágya felé, majd mikor oda értünk nemes egyszerűséggel végig fektetett rajta.

Levette felsőjét, mire előbukkant izmos hasa és kezei. Felém feküdt, karjait pedig a fejem mellé helyezve tartotta magát. Már ennyitől tudtam, hogy történhet bármi, de nem fogok tudni leállni már. Akaink ismét össze értek én pedig a lány hátát kezdtem simogatni.

-Túl sok rajtad a ruha! - suttogta csalódottan majd ingem aljához nyúlva végig simított hasamon.

-Akkor hajrá...vedd le rólam. - mosolyodtam el majd a szemébe nézve végig nyaltam ajkamon. Bailey habozás nélkül megszabadított felsőmtől, és elégedett mosollyal mért végig.

-Máris jobban tetszik! - mosolygott, én pedig halkan felkuncogtam. Nyakam kezdte el csókolni, én pedig oldalra fordítottam a fejem, hogy jobban hozzá férjen. Az elején csak apró puszikat kaptam, majd mikor megtalálta a legérzékenyebb részt (amiben az én nyögéseim is segítségére voltak), szívni kezdte a vékony bőrt.

-Basszus! Ugye ennek nem lesz nyoma? - pánikoltam be hirtelen, hisz észbe kaptam. Egy újabb puszit kaptam az említett területre, majd megrázta a fejét. Halkan egy megkönnyebbült sóhaj hagyta el ajkaim, ő pedig felnevetett.

Mikor befejezte a nevetést kezeit a nyakamra vezette és egy csókot kezdeményezett. Másik kezét egy felfedező útra engedte testemen, melybe beleremegtem.