Ⓖ︎Ⓘ︎Ⓡ︎Ⓛ︎ | Chanmin

SIX

Reggel teljesen kedvtelen voltam, a reggeli rutinom csiga lassan végeztem és még a reggelit is kihagytam belőle.

Az egyenruhában szálltam be a természetesen -vagy inkább sajnos- a luxus autóba. Elindultunk és bekötöttem a biztonsági övem.

A szokásos 30 perc helyett most 10 perc alatt értem az iskolába. Kellemetlen volt, mindenki engem nézett, amint ki szállok és a sofőr elhajt. Ám ami a legrosszabb, hogy ezt Han, Felix és Jeongin is látták. Egyből ide jöttek.

- Ez meg mi volt? -kerekedett ki Han szeme.

- Miért nem mondtad? -jött a következő kérdés, ám most Jeongintől.

- Uhm... -még válaszolni se tudtam mert jött a következő kérdés.

- Hát haver eléggé meglepődtünk mind, de azért elmondhattad volna. -rázta meg a fejét Lix.

- Azért nem akartam elmondani, mert féltem. Féltem azt hiszitek majd, olyan vagyok, mint a többi gazdag. -hajtottam le a fejem.

- Te buta. -karoltak át mindhárman.

Ezután nevetve mentünk be az iskola épületébe. Ám közel se volt ilyen egyszerű bejutni, mint ahogy hangzik. Ugyanis egyből körém gyűltek, majd kérdezősködni kezdtek. Így vagy 20 perc kellett mire az adott termünkbe értünk.

A teremben is ugyanez fogadott, rengeteg kérdés.

- Mondom, egy ismerősöm hozott el. -mondom már vagy ötvenedjére.

Nem akarják ezt elhinni nekem, de szerencsére Jeongin mellém állva támasztotta alá a kis storym. Hálás voltam ezért neki.

Óra után kimentünk az udvarra és beszélgetni kezdtünk, már amennyire be csatlakoztam.

Szünet végére le fárasztották az agyam, de teljesen. Ugyanez volt a többi 5 órán is. Ebéd időben meg alig ettem valamit, pedig a kedvem volt.
Ám a témát megzavartam azzal, megszólaltam.

- Srácok én most elmegyek a könyvtárba. -jelentettem ki.

- Oké, de most mi is jövünk. -mondták egyszerre.

- Nekem ugyis kéne az az új atlasz, amit már 2 hónapja megrendeltem. -folytatta kissé nyavajogva Han.

- Hát jó.. -mondtam majd együtt indultunk a megbeszélt helyszín felé.

Odaérve bementünk és köszöntünk is. A nő mosolyogva fogadott minket. Han rákérdezett az atlaszra amit meg is kapott néhány aláírás meg ilyenek után. Inie eltűnt a mese könyvek polcainál, amin meg is lepődtünk. Felix meg egy angol-koreai szótárat kölcsönzött ki magának, mondván tanulni akar még pár dolgot. Szóval egyedül maradtam Mrs Emily-vel.

Ő kedvesen rám mosolygott majd megszólalt. - Mondd csak drágám lenne kedved eljönni? De ha Christopher miatt nem szeretnél, akkor nem muszáj. -nézett rám reménykedve.

- Őszinte legyek nem szeretnék menni pontosan az unokája miatt, de nagyon be szeretném fejezni azt a könyvet. És önt se szeretném cserben hagyni. -néztem kiskutya szemekkel.

- Akkor ma is szívesen fogadlak. -mondta amin a már mögöttem álló barátaim meglepődtek.

- Fel olvasol? UwU, ugye majd nekem issss? Nézd milyen jó könyv ez! -nyomta az arcomba Inie a mese könyvet amit végre kiválasztott.

- Lehet róla szó. -pöcköltem meg az orrát, mindketten nevettünk.

Végre az első kuncogásom a mai napon. Köszönöm Jeongin. Csak kár hogy nem lehet ez a vidámság hosszú távú.

Mind hallottuk ahogy lenyomódik a kilincs és valaki belép, de pont ezt a valakit nem akarom most látni.

- Szia mama... Már megint te? -nézett rám, majd ezt követően barátaim is.

- Chris ezt most fejezd be! Nem értem miért utálod ennyire szegény fiút. -jegyezte meg szúrós szemmel az idős nő.

- Van rá okom. -duzzogott szerelmem amit én majdnem nevetve néztem végig. - Te meg ne bámulj már. -szólt Hanhoz, mire én elé álltam.

- Engem utálhatsz, nekem beszólhatsz, de a barátaim békén hagyod! -néztem dühösen a fiúra de amint látom nem hatotta meg.

- Min hagyd. -szólt hozzám Inie, de nem is figyeltem rá.

- Min ne! -szólt rám egyre idegesebben Felix. Ismernek és tudják, értük mikre vagyok képes.

- Min ki is rúghatnak emiatt. -fogta meg Han a karom amit egyből ki rántottam a kezéből.

Konkrétan gyilkos szemekkel néztem végig szerelmemen, félretéve azt amit érzek iránta.

- Nocsak tegnap teljesen be voltál fosva, de ma meg már milyen kis bátor vagy. -grimaszolt  az előttem álló mire betelt nálam a pohár.

Annyeong!

6. rész, végre megszületett.
Egészen jó lett. Remélem kíváncsiak vagytok a folytatásra.
És ezt a részt egy kedves olvasóm miatt töltöttem fel.

De most ennyi voltam mára, na puszi ☺☺