Ⓖ︎Ⓘ︎Ⓡ︎Ⓛ︎ | Chanmin

TWENTY NINE

A fürdőt követően a konyha lett a célpont, habár én nehezen tudtam járni.

Szerelmem segített nekem eljutni oda, annyi szerencsém azonban volt, hogy szülei ma is dolgoznak vagy mi.

Nyugi ban sikerült enni.

A nap további részében a TV nézés mellett döntöttünk. Ám hamar meguntam. Ezért beszélgetni kezdtünk.

- Végül így történt -kuncogtam amint el meséltem egy eléggé vicces eseményt ami történt velem általános suliban áprilisban.

- Ez komoly. -nevetett még mindig.

- Tudod igazából örülök hogy így alakult különben sose tudtam volna meg mit jelent az a szó. -mosolyogtam Chaniera.

- Na látod. -viszonozta gesztusom.

Ám ez a kis nyugis élet nem tartott sokáig hisz csengő szóra lettünk figyelmesek. Életem egyetlene ment ajtót nyitni és hallottam amint barátaink berontanak az ajtón.

Elsőnek Han aztán Jeongin ült le mellém, végül Felix. Egyből nyaggatni kezdtek mi történt majd, amint elmondtam nekik őrült visitozásba kezdtek.

- Ez olyan aranyooos. -áradozott Felix.

- Ti is ilyen aranyosak vagytok Changbinnel. -mondta Han.

- Úgy ahogy te Minhoval. -tette hozzá Jeongin.

- Jajj srácok. Mint Felix Binnel, Han Minhoval és Jeongin Hyunjinnel. -kuncogtam rajtuk.

- Ebben egyetértek. -kapcsolódott a beszélgetésbe Minho, aki a párja nyakát karolta át.

- Mi is. -tette hozzá a két másik daddy és ők is ugyanazt tették mint az előbb Minho a mókus fiúval.

Miután le tárgyaluk, ki kit szeret együtt elmentünk sétálni és együtt fagyiztunk hisz kellően meleg volt. Beültünk egy kávézóba ahol hideg üdítőt vettünk mindenkinek, vagyis pontosabban Chan vette de ez már részlet kérdés.

- Köszi hyung~ -mondta egyszerre Inie, Hanie, Lixie és Jinie.

- Kösz haver. -mondta Minho és Bin.

- Köszönöm életem. -mondtam végül én is.

- Nincs mit. -mosolygott a többiekre végül én kaptam egy édes csókot. Nemcsak a nemrég megevett fagyi miatt, hanem azért is mert ő maga az édes.

...

Fagyizás után hazament mindenki.
Körülbelül este 7-8 ra értünk a házba. Mivel maradt még időnk ezért lefürödtünk megint majd egy jó vacsora után elvégeztük az esti rutinunk és ágyba bújtunk.

Egymást ölelve aludtunk el.
Gyönyörű álmaim voltak melyben már egy család vagyunk.

Annyeong!

Hogy vagytok?
Hogy tetszik a könyv?

De most egy eléggé fontos közlemény következik:
- Nincs több ihletem (sajnálom) ezért le zárom a könyvet a következő részben.
- Ha van kérdés, kérés akkor azt kommentbe szívesen elolvasom.

Na puszi 😌😌.