10.rész

86 8 0
                                    


-tudom.-mondta Cheong-san-

-most pedig várunk.-mondta On-jo-

-én figyelem végig.-mondtam-

-rendben.-mondta Park tanárnő-

majd mindenki leült valahova,vagy a földre vagy egy székre, én viszont Gyeong-sut figyeltem.

fél óra múlva.

-nem történik semmi.-mondtam-

-hála az égnek!-mondta Park tanárnő-

mindannyian felálltak.

-szólok neki hogy jöjjön ki.-mondta Cheong-san-

-oké.-mondta Dae-su-

Cheong-san nem ment be hanem az ajtónál lévő ablakon nézte Gyeong-sut majd kopogott,Gyeong-su felfigyelt rá.

Cheong-san mutogatta neki hogy már eltelt fél óra, viszont Gyeong-su azt mutatta hogy egy órát marad bent.

Cheong-san meg elkezdett hülyéskedni, és egy dalt fütyürészett neki, egy közös dal volt nekik amit ők fütyürésztek mindig de sosem értettem.

amikor Cheong-san elment az ajtótól:

-na?-kérdezte Ji-min-

-egy órát marad.-mondta Cheong-san-

-istenem mennyire makacs..-mondtam-

-túlságosan is.-mondta Nam-ra-

-bemegyek én.-mondta Na-yeon-

-pont te?-kérdeztem-

-bocsánatot kérek.-mondta Na-yeon-

-ideje volt.-mondta Dae-su-

majd Na-yeon bement Gyeong-suhoz, Gyeong-su ahogy meglátta elfordult.
mi pedig odaszaladtunk az üveghez ahol láttuk mit csinálnak,én hátulról figyeltem.

Na-yeonnál és Gyeong-sunál

-Gyeong-su..-szólt Na-yeon-

-Na-yeon nem megyek ki.-mondta Gyeong-su-

-bocsánatot szerettem volna kérni hogy ilyen voltam.-mondta Na-yeon és közelebb sétált a székben ülő Gyeong-suhoz-

-bocsánatot?-kérdezte értetlenkedve Gyeong-su-

-igen..-mondta Na-yeon majd szinte ott volt mellette, megfogta a kezét és a zsebéből kivett egy törlőkendőt és megtörölte azzal Gyeong-su sebét-

kint nálunk:

-megfogta a kezét!-mondta Dae-su-

-mi?-kérdezte Su-hyeok-

-azért hogy ilyen bunkó voltam. -mondta Na-yeon-

-ugyan.. semmi baj.-mondta Gyeong-su-

-semmi baj? csak így megbocsájtasz? -kérdezte Na-yeon-

-ami volt az elmúlt.-mondta Gyeong-su-

-igen,csak hogy sosem változol! -kötött Na-yeon Gyeong-suba-

-most mi bajod lett?-ugrott fel a székből Gyeong-su-

kint:

-csókolózni fognak.-nevetett Dae-su-

mindenki nevetett.
én pedig kedvtelenül nevettem.

Cheong-san hátra fordult majd gyorsan mosolyogtam.

-az a bajom hogy miattad mindenki megutál!-mondta Na-yeon és kisétált a szobából-

-jön!-mondta Dae-su-

majd kiért a szobából de Gyeong-su ment utána.

-na mi volt?-kérdezte I-sak-

-te kis!-ment utána Gyeong-su-

szerencsére a fiúk lefogták Gyeong-sut így nem tudott ártani senkinek.

-mi van?-kérdezte Cheong-san-

-tudtam hogy veszekednek bent. -mondtam-

-annyit mondtam hogy sosem változik de erre felkapta a vizet!-mondta Na-yeon-

-igen mert befolyásolsz! mit akarsz milyen legyek?-kérdezte Gyeong-su-

-nyugi Gyeong-su-mondta Dae-su és arrébb vitték a dühös Gyeong-sut-

Gyeong-su leült és ott próbált lenyugodni,mindenki csöndben volt és én is leültem és bámultam magam elé.

-Gyeong-su.-mondta Na-yeon-

-hm?-kérdezte Gyeong-su-

-az orrod!-mondta Na-yeon-

majd mindenki felnézett.

-vérzik az orra!-mondta Na-yeon-

Gyeong-su megtörölte az orrát,és látta amiután megtörölte az orrát hogy tényleg vérzik.

-Gyeong-su jól vagy?-kérdeztem-

-n-nem..-remegő hangon és remegve mondta Gyeong-su-

-Gyeong-su mi a baj?-kérdezte ijedten Cheong-san-

-nem vagyok jól.-mondta Gyeong-su-

-mi?-kérdezte Nam-ra-

-át fogok változni.-mondta Gyeong-su-

-csináljatok valamit!-kiabált Na-yeon-

-Gyeong-su.. minden oké?-kérdezte Park tanárnő-

-nem! nem érzem magam jól.-sírt vérző orral Gyeong-su-

-vigyétek ki!-mondta Na-yeon-

-ne! kimegyek én..-mondta Gyeong-su-

mondta Gyeong-su és elindult de mivel már percekre volt az átváltozástól és rosszul is volt alig tudott menni így amikor lépett majdnem elcsúszott.

-Gyeong-su ne menj!-mondta Cheong-san-

ezután odamentem Cheong-sanhoz és megfogtam a kezét.

-gyere.-mondtam Cheong-sannak-

-eressz el..-mondta Cheong-san-

-nem.-mondtam-

eközben Gyeong-su már az ajtónál járt.

-Gyeong-su!-mondta Cheong-san-

-miért harapnálak meg titeket? barátok vagyunk baszki..-sírt Gyeong-su-

-eressz már el!-rángatta a kezem Cheong-san-

-azt mondtam nem!-kiabáltam-

-köszönök mindent..-mondta Gyeong-su-

mindannyian halottak vagyunkWhere stories live. Discover now